Jól regenerálódik a munkaerőpiac

Soha nem dolgoztak annyian a hazai elsődleges munkaerőpiacon, mint idén márciusban, köszönhetően annak, hogy a várakozásoknál is gyorsabban állt helyre a foglalkoztatottság a járvány okozta megpróbáltatásokból - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Heti monitor című kiadványából. 

A magyarországi háztartások külföldön munkát vállaló tagjai, valamint a közfoglalkoztatottak nélkül számított elsődleges munkaerőpiacon márciusban 4 millió 467 ezer fő dolgozott. 

Hasonló foglalkozttatottsági adatra utoljára a pandémiát megelőző évben, 2019-ben volt példa. 

Ugyanakkor továbbra is jelentős elmaradás mutatkozik a külföldön dolgozó munkavállalók és a közfoglalkoztatottak számában.

A munkaerőpiac év eleji átmeneti megingása is részben ez utóbbi csoportok visszaeső aktivitására vezethető vissza. A járvány ismételt felfutás nyomán Európa-szerte bevezetett szigorításoknak és határzárásoknak tulajdonítható, hogy 

januárban mindössze 55 ezer fő dolgozott külföldi telephelyen, ami hatalmas visszaesés ahhoz képest, hogy 2020 elején még kétszer annyian, 127 ezren vállaltak munkát a határon túl. 

Láthatólag a kormány is bízik a munkaerőpiac regenerációs képességében, bár a járvány első hullámában még megemelték a közmunkaprogramok költségvetési keretét, tavaly augusztus óta rendre százezer fő alatti létszámmal futnak, jövőre pedig még kevesebb forrásra számíthatnak. 

A kabinet várakozásait pedig úgy tűnik, hogy igazolják is a már említett márciusi rekord foglalkoztatottsági adatok, 

a hónap során összesen 74 ezer fő részt a közmunkaprogramokban, ilyen alacsony értéket pedig az elmúlt évtizedben nem találtunk. 

Érdemes visszaemlékezni, hogy a 2008/2009-es válságot követő években a 250-300 ezer főt is elérte közfoglalkoztatásban résztvevők száma.  Jó eséllyel feltételezhető tehát, hogy a munkaerőpiac már tavasszal képes volt felszívni a startmunkaprogramokból kikerült munkavállalókat. 

A KSH arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon lassú átrendeződés vette kezdetét. 

A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést a szálláshely szolgáltatás, a sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység és a szociális ellátás területek szenvedték el, ahol összesen 45 ezer fővel volt alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. 

De a legtöbb főt foglalkoztató feldolgozóiparban is 11 ezer fős csökkenést regisztráltak. Ugyanakkor az építőiparban 25 ezer fővel, az információ, kommunikációs szektorban 22 ezerrel dolgoztak többen. 

A legnagyobb bővülést a tudományos és műszaki tevékenység területén mérték, itt egy év alatt 33 ezer fővel nőtt a létszám. A statisztikai hivatal számaiból az is kiderült, hogy májusban már kevesebben dolgoztak otthonról, a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 9,4 százalékkal volt, 7,2 százalékponttal alacsonyabb a 2020. májusi csúcsnál.