– Július 3-án indult el a jubileumi, 175. hajózási főszezon a Balatonon. Így, a nyár közepén milyen tapasztalatokról tud beszámolni? Mekkora az érdeklődés a szolgáltatásaik iránt a Szántód és Tihany között közlekedő komp és a menetrend szerinti hajók tekintetében?
– A járványidőszak után bizakodva vártuk a szezont.
A saját elvárásaink az eredmény kapcsán az igen nagy forgalmat hozó 2018–19-es év, valamint a pandémia miatt enyhe visszaesést mutató előző esztendő teljesítménye között mozogtak. A múlt évre visszatekintve egyébként arról tudok beszámolni, hogy a Szántód–Tihany-vonalon nagyságrendileg 10, a személyhajózásban pedig 25 százalékos csökkenést tapasztaltunk. Ez elsősorban a tavalyi első fél évre datálható, hiszen a megszokotthoz képest csaknem két hónapos csúszással indult az idény. 2020 júliusa, augusztusa, a klasszikus főidény viszont nagyon kedvezően alakult. Most a nyolc hétig tartó főszezonban járunk, így már vannak információink az idei utasszámokról. A kompnál – az eddigi adatok alapján – a 2019-es, „normál” év szintjén vagyunk, meghaladtuk az 500 ezres utasszámot, ami rendkívül jó hír. Az emberek nemcsak hogy újra felfedezték a Balatont, hanem például a kerékpáros turizmus minden eddiginél erősebb. 2019-cel összevetve az eddig eltelt heteket, 15 százalékos növekedést tapasztaltunk a bicikliszállításban. A húsvétkor indult személyhajózásban még van körülbelül 25 százalékos elmaradásunk – már ami a tavalyelőtti eredményt illeti –, de 2020-hoz viszonyítva jelentősen több az utasunk.
– Melyek a legkeresettebb vonalak a Balatonon, és milyen az érdeklődés a különféle tematikus járataik iránt?
– A legnépszerűbb útvonalunk rendre a Fonyód és Badacsony közötti, valamint a Siófok–Balatonfüred–Tihany-háromszög. A menetrendi forgalom mintegy háromnegyede ezen a két irányvonalon zajlik, de az idén eddig a Fonyód–Badacsony vezet. A séta-, a nosztalgia- és a bulihajó-, valamint a gyerekeknek szóló varázshajóprogram is közkedvelt, bár a bulihajó esetében van még egy kis elmaradás 2019-hez képest. Ez vélhetőleg összefüggésben van azzal, hogy e szolgáltatásunk egyelőre csak védettségi igazolvánnyal vehető igénybe. A séta- és a nosztalgiajáratok esetében egyébként a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi a legnépszerűbb kikötő.
– A hajózás alapvetően nyári műfaj, és szerencsére eddig az idei főidényt is elkerülte a koronavírus-járvány. Ettől függetlenül a társaság működését, gazdálkodását mennyiben érintette a pandémia az elmúlt másfél évben?
– A Bahart már az első járványhullám kezdetekor, 2020 márciusában újraszervezte a működését, és olyan beavatkozásokat hajtott végre – mind a járatokat, mind a hatékonyságot érintően –, amelyekkel fel tudott készülni a várható forgalomcsökkenés miatti bevételkiesésre. Visszatekintve kijelenthető, hogy ezek a döntések időszerűek és helytállóak voltak, mert képesek voltunk kompenzálni az utasszám-visszaesés hatásait. Összességében stabil volt az évünk, a hatékonyságjavító intézkedésekkel ellensúlyozni tudtuk a veszteségeket.
– Az idén kellett jegyárakat emelniük?
– Az előbb említett lépések arra is alkalmasak voltak, hogy a személyhajózás díjait nem kellett megemelnünk.
– Hány munkavállalója van a Bahartnak, s miként tudják megőrizni a munkaerő-állományt úgy, hogy télen nem közlekednek a személyhajók? A társaságot sújtja munkaerőhiány?
– Az átlagos létszámunk 280 fő fölötti. Ennek több mint a harmadát a hajósszemélyzet teszi ki, őket követik a hajó- és a vitorláskikötőket üzemeltetők, a pénztárosok, a kikötőmesterek és -őrök. A jármű- és kikötőfenntartásért, valamint -karbantartásért felelős műszaki személyzet is több mint harminc főből áll. A Bahart sikeres működéséhez szintén nélkülözhetetlen a központi támogató állomány. A munkatársak többsége éves, folyamatos alkalmazásban áll. A hajós kollégák – akikről elsőre azt gondolhatnánk, hogy csak szezonálisan dolgoznak – az idény lezárultával be tudnak kapcsolódni a hajókarbantartásba és -felújításba, valamint az úgynevezett vízépítési tevékenységbe, azaz kotrási, kövezési, kikötőépítési feladatokat is ellátnak. Munkaerőpiaci kihívásokkal természetesen mi is küzdünk, amelyeket elsősorban a nemzetközi turizmus elszívó hatása okoz, bár ezt a járványhelyzet valamelyest mérsékelte.
– Mit tudnak tenni a hajósok utánpótlása érdekében?
– Az elmúlt két-három esztendőben jelentős erőfeszítéseket tettünk azért, hogy a jövő generációjának a biztosítása érdekében elinduljon egy hajósszakképzés, és hogy ennek az iskolai formája is létrejöjjön. A folyamat elindult, évente öt-tíz új belépővel számolunk.
– Az elkövetkező évekre milyen fejlesztési terveik vannak?
– Az előző esztendőkben sokat dolgoztunk a flottában középtávon is megmaradó hajók felújításán. Erre már az idén is több száz millió forintot fordítottunk: például motorcseréket hajtottunk végre, fejlesztettük az utaskomfortot. Számos informatikai fejlesztést is végzünk, a honlap cseréjétől kezdve a flottamenedzsment-struktúráig, valamint a jövőre debütáló online jegyértékesítési és utastájékoztató rendszerig. A flottafrissítés első folyamata várhatóan 2022-ben válik teljessé, amikor két új komp és két új katamarán érkezik a Balatonra. A folytatásban pedig reményeink szerint már nemcsak a hajók cseréjéről, hanem a flotta bővítéséről is tudunk beszélni; ez a későbbiekben lehetővé teszi a menetrend további sűrítését, bővítését.
– Összesen hány hajója van a társaságnak, és az ön szívéhez a flotta melyik tagja áll legközelebb?
– Négy kompunk, tizenhat személyhajónk és egy csaknem húsztagú ipari flottánk van. Emellett tizenhat menetrendihajó-, két rév- és tíz vitorláskikötőt üzemeltetünk. Mindegyik hajóban megvan, amit szeretek, a szabadidőmben is szívesen utazom velük, így lehetetlen lenne választani.
A cikk a Figyelő július 22-iki számában került publikálásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.