Napokon belül dönt az Alkotmánybíróság a bérlakástörvényről

Jövő hét végén jár le az a 30 napos határidő, amin belül döntést kell hozni az Alkotmánybíróságnak a bérlakástörvényről, amit a parlament június 15-én megszavazott, de Áder János köztársasági elnök nem írta alá, mert álláspontja szerint az több pontos is sérti az alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság már két tárgyalási napon tanácskozott a vitatott jogszabályról, de döntést csak jövő héten hoz – tájékoztatta a Világgazdaságot Szántó Georgina, a testület kommunikációs vezetője.

Mint emlékezetes,

a bérlakás-privatizációs törvényként emlegetett jogszabály olyan önkormányzati és állami tulajdonú bérlakások elidegenítését teszi kötelezővé világörökségi területen és annak védőzónájában – praktikusan a budai Várban és környékén, valamint az Andrássy úton – amelyeket műemlékvédelmi okokból kizártak az 1993-1994-es bérlakás privatizációból.

Ezeket az állami és önkormányzati ingatlanokat lenne most kötelező eladni azoknak a bérlőknek, akik élni kívánnak a rendkívül kedvezményes, a piacinál számottevően alacsonyabb áron történő vásárlási lehetőséggel.

A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban alaptörvény-ellenes a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, azok feltétel nélküli, kötelező magántulajdonba adása az épületek speciális védelmi igényei miatt is, és aggályos a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, valamint az egyedi mérlegelés hiánya. 

Az igen jelentős árkedvezmény lehetősége is feltehetően ellentétes az alaptörvény egyes rendelkezéseivel, és vitatható, hogy a vételár kedvezmény mértéke a bérleti idővel arányosan emelkedjen, hiszen a bérlőket nem terhelte ez idő alatt költség, és a bérleti díjak is alacsonyabbak a piacinál.

Kötelező lakásprivatizáció esetén ráadásul a kedvezményes ár helyett azonnali és teljes kártalanítás járna az érintett önkormányzatoknak vagy az államnak. Így a bérlő csak piaci áron, egy összegben vehetné meg az adott bérlakást.

Amennyiben a köztársasági elnök kifogásait megalapozottnak találja az Alkotmánybíróság, akkor a módosítások elvetésével az egész törvénymódosítás értelmét veszti.