Jó kiindulási pont lehet, hogy a magyar csapat a legutóbbi nyári olimpián, 2016-ban, Rióban, azt megelőzően pedig 2012-ben, Londonban is nyolc aranyérmet szerzett. A legnagyobb hazai esélyesek között tartjuk számon az úszók közül Milák Kristófot, a 200 méter pillangó világbajnoki címvédőjét és világcsúcstartóját, 400 vegyesen pedig a 32 évesen is elnyűhetetlen, Rióban három arany- és egy ezüstérmet gyűjtő Hosszú Katinkát. Kajak kenuban a K-1 1000 méteren vb-győztes Kopasz Bálint tekinthető favoritnak, az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta pedig szülés után visszatérve három számban halmozná tovább a vitrinjébe a nemesfémeket. A vizes közegnél maradva ugyancsak bejelentkezik a dobogó legfelső fokára Bercez Zsombor vitorlázó, aki a finn hajóosztályban már régóta a legszűkebb nemzetközi elit tagja. London és Rio után sorozatban harmadszor Tokióban nyerné meg az egyéni kardvívást Szilágyi Áron, a birkózók közül pedig regnáló világ- és Európa-bajnokként utazik a japán fővárosba a kötöttfogású, 77 kilogrammos Lőrincz Tamás. És ne feledjük, ott lesz három csapatunk is: vízilabdában mindkét nemért szoríthatunk, továbbá kézilabdában a nőkért. Nagy kérdés azonban, hogy kire milyen hatással lesz a zárt kapus rendezés, sok esetben lehet, hogy éppen a felfokozott nézőtéri hangulat miatt hiányzik majd egy-egy centiméter vagy másodperc.
Érdekesség, hogy a prognózisával elsőként előrukkoló
Összehasonlításképp Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke előzetesen arról beszélt, hogy a 2016-os, Rio de Janeiró-i 160-as magyar sportolói létszámmal elégedett lenne a tokiói olimpián is. A bizottság 13 magyar érmet és még 24 pontszerző helyezést prognosztizált a játékokra, amelyen előzetesen 144-179 tagú csapattal számolt. Ehhez képest a kajak-kenu szlalom szakágban kvótás Schmid Julia kiválásával úgy fest, végül 173 fős lesz a magyar csapat. Az osztrákoktól honosított sportolónő azután mondott le a tokiói ötkarikás szereplésről, hogy a MOB döntött: csak Covid-19 ellen védett sportoló lehet a delegáció tagja. A szlalom szakágban magyarok eddig nem indultak, Schmid Juliával szemben az elvárás a tisztes helytállás lett volna.
Ami Tokióban dél, az Budapesten hajnal öt, így a koránkelők előnyben lesznek július 23. és augusztus 8. között. Bő két hét alatt 33 sportágban 339 érem talál gazdára, amelyekért több mint 11 ezer sportoló küzdhet meg. Például Szilágyi Áronnak és a többi kardozónak már szombat kora reggeltől szoríthatunk a vívócsarnokban, a döntőt délután kettő után rendezik. Aznap – Szilágyiékkal egy időben – a még csak 18 éves Salim Omarért is szoríthatunk, az 58 kilós, Los Angelesben élő tekvandós azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megnyerte a szófiai Európa-bajnokságot. Sűrű lehet magyar szempontból rögtön az első hétvége, hiszen hajnal 4-kor várhatóan már medencébe ugrik Hosszú Katinka a 400 vegyes döntőjében, a férfi vízilabdázók pedig fél 5-kor a görög válogatott ellen kezdik meg szereplésüket. Aznap délután bemutatkoznak a női kézilabdázók is, a franciákkal szemben. Sokak szerint vasárnap a legfényesebb érmet is megkaparinthatja Péni István, akinek a közelmúltban a Sidi Péterrel való nézeteltérésétől volt hangos a sportlövészet. Péni elsőként légpuskában, a 10 méteres versenyszámban bizonyíthat.
A fenntarthatóság jegyében, az olimpiák történetében először használt elektronikus eszközökből készültek azok az érmek, amelyeket a dobogóra álló sportolók nyakába akasztanak a tokiói olimpián. A csaknem 5000 arany-, ezüst- és bronzmedál alapanyagául szolgáló kisebb elektronikus eszközöket, köztük mobiltelefonokat két éven keresztül gyűjtötték országszerte Japánban.
A kezdeményezésre 78 895 tonnányi eszköz – köztük 6,21 millió mobiltelefon érkezett be –, ezekből 32 kilogramm aranyat, 3500 kilogramm ezüstöt és 2200 kilogramm bronzot vontak ki. A 85 milliméter átmérőjű érmek legvastagabb része 12,1 mm, a legvékonyabb pedig 7,7 mm. Az aranyérmek súlya 556 gramm, az ezüstök 550, míg a bronzok 450 grammot nyomnak. Az aranyérmek is ezüstből készültek, és 6 gramm arannyal vonták be azokat, az ezüstök színezüstből, míg a bronzok 95 százalék rézből és 5 százalék cinkből vannak. Az érmeket Kavanisi Junicsi tervezte. Egyik oldalukon a Tokió 2020 felirat látható, felette babérkoszorúval, ami a győzelem jelképe volt az ókori Görögországban. Az olimpia hagyományai szerint a másik oldalon az ötkarikás játékok hivatalos neve és az olimpiai öt karika, valamint Niké, a győzelem görög istennője szerepel, a háttérben pedig a Panathinaiko Stadion és az Akropolisz látható. A peremükbe lézerrel gravírozva ott áll angolul a versenyszám neve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.