A büki projekt a Nestlé legjelentősebb beruházása, de máshol is bővítenek

Melyek voltak az elmúlt harminc évben összesen 150 milliárd forint értékben végrehajtott beruházások közül a legjelentősebbek?

A pénz nagy részét az 1998-ban vásárolt büki gyár fejlesztésére fordítottuk. Ezek közül a legnagyobb a most is folyamatban lévő büki beruházás, amelynek során a gyár kapacitása közel 50 milliárd forintból majdnem 300 ezer tonnára bővül, a telephely pedig az egyik legnagyobb európai állateledelgyárrá válik. De tervezünk más bővítéseket is Szerencsen és Diósgyőrben is.

Termékeinek hány százalékát exportálja a vállalat?

A tavalyi magyarországi árbevétel 164 milliárd forint volt. Mivel az évek során a Nestlé egyfajta magyarországi gyártóközponttá is fejlődött, a termelés közel 90 százalékát értékesíti külföldön. Ezen belül a szerencsi gyár termékeinek 80 százalékát exportáljuk, a másik két gyár esetében 90 százalék feletti az arány.
Mekkora a magyarországi Nestlé súlya a cégcsoportban?

A magyarországi árbevétel alapján a Nestlé a legnagyobb hazai élelmiszeripari cég.

Bár a belföldi piac kicsi, a magyarországi eladásokkal együtt félmilliárd svájci frankot megtermelő cégnek a csoporton belül is jelentős a szerepe.

Hány hazai beszállítójuk van?

Rengeteg. Az évi 200 ezer tonna állateledelt gyártó büki telephely beszállítóinak 80 százaléka környékbéli gazda és szolgáltató, akiktől gabonát és a hús alapanyagot szerzünk be. A szerencsi és a diósgyőri gyárban a kávé- és a kakaóbab a fő alapanyag, ezeket nyilván a világpiacról vásároljuk, de a cukrot és egyes csomagolóanyagokat itt is magyar beszállítók szállítják.

Hogyan kezelte a vállalat az elmúlt időszak alapanyagár-emelkedését?

Az elmúlt hat hónapban jelentősen megdrágultak az alapanyagok és a megnőttek szállítási költségek. A Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából behozott kakaó-, kávébab szállítási költségei megháromszorozódtak, mert magasabb lett a hajóbérlet, és emelkedett a szállítási eszközök bérlete, már ha egyáltalán rendelkezésre állnak.

A hatékonyság növelésével próbáljuk csökkenteni a külső hatásokat, így ha az alapanyagár rövid távon hullámzik, azt ki tudjuk küszöbölni, folyamatos áremelkedés esetén azonban kénytelenek vagyunk a versenytársainkhoz hasonlóan árat emelni.

Hogyan érintették a lezárások időszaka a dolgozókat?

A pandémia előtt az egyik legnagyobb probléma a munkaerőhiány volt szinte minden vállalatban, de a járvány idején lényegesen csökkent a fluktuáció a Nestlénél. Gyárainkban már az első pillanatban nagyon szigorú higiéniai és egészségvédelmi intézkedéseket rendeltünk el, a karantén alatt is folyamatosan dolgozó gyári kollégák és területi képviselők 10 százalékos bérkiegészítést kaptak a pandémia első három hónapjában. Minden koronavírusos dolgozónknak kifizettük a táppénz és a teljes munkabér közötti különbséget, a gyárakban gondoskodtunk a meleg étkezésről, és megoldottuk az alkalmazottak munkába járását. Az élelmiszeripar stratégiai ágazat, ezért kiemelkedően fontos volt, hogy a termelés folyamatos legyen a járvány alatt is.

A Nestlé melyik magyarországi fejlesztését emelné ki?

Bár Magyarországon nem zajlik kutatás-fejlesztés, nagyon sok újonnan bevezetett terméket gyártunk. Ezek közül az egyik legismertebb talán a papírcsomagolású kakaóitalpor, amely a világon elsőként a szerencsi gyárban készült el.

Milyenek a magyar fogyasztók igényei?

Az NRC Marketingkutatóval nemrég készített felmérésünk szerint a hazai fogyasztók számára a termék íze, minősége, majd az ára a legfontosabb a vásárláskor. A fenntarthatóság egyelőre csak a válaszadók felének számít. Ráadásul nem is hajlandók többet fizetni a fenntartható termékekért, ellentétben a nyugat-európaiakkal.

Ez összefügghet a magyar piac sajátosságaival?

A magyar fogyasztók jellemzően nem étkeznek egészségesen: sajnos a világon a negyedik, Európában pedig a legelhízottabb nemzet vagyunk. Mi azzal keresünk megoldást erre a problémára, hogy folyamatosan fejlesztjük a termékeinket: csökkentjük cukor-, só- és zsírtartalmukat.

A hazai lakossággal az a legnagyobb probléma, hogy a WHO által ajánlott zsírbevitel többszörösét fogyasztja.

Jó hír viszont, hogy javul a nyitottság: a fiatalok tudatosabbak, nyitottabbak például a növényi alapú táplálkozás iránt is, a körükben az ilyen termékcsoportunk nagyon népszerű, Magyarországon ezt egyelőre a HoReCa-üzletágban vezettük be. A laktózmentes termékek is egyre kelendőbbek Magyarországon. A trendek alapján a növényi alapú tejtermékek kerülnek előtérbe.

Melyek a Nestlé további tervei?

Prioritásként kezeljük fenntarthatósági vállalásainkat: 2025-re az összes csomagolóanyag újrafelhasználható vagy újrahasznosítható lesz. Diósgyőri gyárunkban például tavaly csökkentettük a felhasznált műanyag mennyiségét, és minden ottani csomagolóanyagunk újrahasznosítható. Összes hazai gyárunkban zöldáramot használunk, semmilyen hulladék nem kerül a szeméttelepekre, folyamatosan csökkentjük a víz- és energiafelhasználásunkat és -kibocsátásunkat.

2050-re a karbonsemlegesség elérése a cél, ehhez egyebek között a vállalati flottát is fokozatosan hibrid gépjárművekre cseréljük.

Ezenfelül Bükön regeneratív földművelési irányokba is elindultunk, vagyis beszállítóinkkal együttműködve szeretnénk védeni és megújítani a helyi termőterületeket.