A maastrichti szerződést is átírhatják a tagállamok

Megvan az igény a tagállamok részéről, hogy hozzányúljanak az európai uniós szerződésekhez, ez pedig a maastrichti kritériumokat is érintheti. Ha így lesz, a 60 százalékos adósságszint a jövőben várhatóan emelkedni fog – erről beszélt a VG-nek Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője. Az egyetemi docens szerint

a jelenlegi növekedési és inflációs adatok miatt uniós szinten is megkerülhetetlen lesz annak tisztázása, hogy mi legyen a meglévő adósság- és hiányszabályokkal.

Az pedig, hogy az uniós gazdaságpolitikai biztos is nyilvánosan erről beszélt, azt mutatja, hogy az Európai Bizottságot foglalkoztatja ez a kérdés.

A koronavírus-válság hatására az unió tavaly felfüggesztette a költségvetési szabályokat, és a legtöbb országban jócskán emelkedett a hiány. Kutasi Gábor szerint a következő két-három évben nagyon sok ország ellen kellene túlzottdeficit-eljárást indítani, ami viszont komolytalanná tenné ezt az intézményt. Az államadósság szintjére vonatkozóan az a pontos szabály, hogy 60 százalék alatt legyen, vagy csökkenő tendenciát mutasson.

De ennek teljesítése sem sikerülni sok tagállamnak, sőt inkább növekedésre kell számítani, mert sok ország a 80 és 100 százalék körüli szintre lépett a válság miatt. A gyors megszorítást végrehajtani pedig nemcsak politikailag lehetetlen, de gazdaságilag sem ideális megoldás

– emelte ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 100 százalékos adósságszint önmagában nem extrém az Egyesült Államokhoz vagy Japánhoz képest (a távol-keleti ország adóssága 250 százalék). Ha az eurózóna belső finanszírozásként tudná kezelni az adósságot – például a német gazdaság jelentős hitelezője az olasz gazdaságnak –, akkor el lehetne kerülni az adósságválságokat. Ám ez eddig nem sikerült, ezért is lett 2010-ben válság a déliek eladósodásából.

Az NKE oktatója szerint azonban a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz nem érdemes hozzányúlni, mert nagyon sok múlik az eljárási szabályokon, köztük a Stabilitási és növekedési paktumon (SNP). Emlékeztetett, hogy 2005-ben már egyszer felpuhították az SNP túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó szabályait, ezért nem elképzelhetetlen, hogy olyan további egyedi megoldásokat iktatnak be ezen keresztül, amelyek felmentik a tagországokat az eljárás alól legalább a 2020-as években, a helyreállításra és a klímacélokra hivatkozva.

Az a döntő, hogy Németország mit akar, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem zárkózik el az SNP módosításától. A szeptemberi német választás után érdemes lesz arra figyelni, mit mondanak erről a német vezetők

– bocsátotta előre.

Kutasi Gábor a magyarországi hiány kapcsán elmondta, hogy a kormány 2023-ra tervez csak visszatérni a szigorításhoz. Külső finanszírozási körülmény egyelőre nem kényszeríti erre, mivel a hitelminősítés befektetésre ajánlott, a piac pedig tolerálja az országok eladósodását. Emellett vannak magyar fiskális szabályok is, amelyeket a válság miatt függesztettek fel, ennek alapján az SNP módosítása Magyarországnak is kedvezne. A nem euróelszámolású tagokra nem vonatkoznak az SNP pénzügyi szankciói, tehát Magyarország számára kisebb a kockázat a magas hiánynövekedésű években, viszont előnyös a befektetői bizalom szempontjából, ha nem kerül túlzottdeficit-eljárás alá – mutatott rá az NKE oktatója.