Egyre többen lépnek feljebb a bérskálán

Egy év alatt csaknem 7 százalékkal, 32 százalékra mérséklődött a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül azoknak az aránya, akiknek a bejelentett havi bruttó bére 250 ezer forint vagy alacsonyabb. 

A 250 ezer forintnál többet, de maximum 450 ezer forintot keresők részesedése 2020 során 41, az ennél is magasabb keresettel rendelkezőké 27 százalékot tett ki. 

Különösen ez utóbbi részarány emelkedett 2019-hez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évet vizsgáló, részletes munkaerőpiaci adataiból. A bruttó mediánkereset 2020-ban 320 580 forint volt, ez a havi átlagkeresettől 83 ezer forinttal maradt el, a legtöbben ekörül kerestek Magyarországon.

Kiegyenlítődés látszik a bérskálában, miután az alacsonyabb kereseti kategóriákban volt a legnagyobb emelkedés az elmúlt években 

– erősítette meg a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a korábbi 10 százalék körüli dinamika a teljes bérskálát megemelte, ennek is köszönhető, hogy a mediánbérek az átlagkeresetekkel szinte azonos arányban bővültek. Ráadásul az ütemezett minimálbér-emeléseknek köszönhetőn 2018-ra elérte a létminimum szintjét a kötelező legkisebb munkabér. 

Nem leszakadás történt, hanem bérfelzárkózás

 – tette hozzá, ebben pedig hatalmas szerepe volt a 2016-os bérmegállapodásnak. A KSH is rámutat arra a tanulmányban, hogy 2013-tól a fogyasztói árakat meghaladó, majd 2017 és 2019 között nemzetközi összehasonlításban is kimagasló volt a keresetek növekedése, a három év átlagában 8,7 százalékkal emelkedtek a reálbérek.

A koronavírus sújtotta évben is csaknem két számjegyű volt a bérdinamika, 2020-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 403 620 forint volt (a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél), a munkáltatók teljes körénél pedig 391 190 forint. 

A leggyorsabb bérnövekedés az egészségügy és a szociális ellátás területén ment végbe. Az ágazat kereseteinek dinamikusabb, csaknem 20 százalékos növekedését az egyszeri jutalom mellett az ott dolgozók egy részét érintő bér- és pótlékrendezések is magyarázzák. 

Az átlagosnál gyorsabb ütemű bérkiáramlás ezenkívül a tudományos és a műszaki tevékenységben, az építőiparban, a kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén történt. A tavalyi bérdinamikára erőteljes hatással volt a nem rendszeres kereseti elemek emelkedése, ennek a bruttó átlagkeresetek növekedési üteméből 0,4 százalékpontos volt az aránya. Ahogy a statisztikai hivatal kiemelte, a növekedés nagy részben az egészségügyben kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatással függött össze, de a versenyszférának a válság által közvetlenül nem, illetve kevésbé érintett ágazataiban osztott magas jutalmak is hatottak, különösen az év végén. Ennek is köszönhető, hogy decemberben bruttó 450 ezer forintig emelkedett az átlagfizetés.

Palkovics Imre szerint minden jel arra mutat, hogy a gazdaság helyreállt, így a munkaerő-kereslet erősödésével és a munkaerőhiány ismételt megjelenésével fokozódhat a bérnyomás, ehhez jön még a minimálbér 200 ezer forintra emelése jövőre. A kötelező legkisebb munkabér mintegy 20 százalékos növekedése is kellő támaszt adhat a bérfelzárkózás folytatásának. Érdemes felidézni, hogy 2017-ben a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos növekedésével a bruttó keresetek 13 százalékkal bővültek, ennek alapján nem túlzás azt állítani, hogy jövőre hasonló mértékű dinamikára van kilátás.