Hatszor többen dolgoztak home office-ban

Többszörösére nőtt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók száma és aránya Magyarországon. Míg 2020-ban januárban és februárban 128 és 99 ezer ember dolgozott otthonról, addig márciusra 332 ezerre, április-májusra pedig már 719 és 739 ezerre duzzadt a számuk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ezekben a hónapokban a foglalkoztatottak 16-17 százaléka dolgozott ebben a formában, szemben az egy évvel korábbi 2 százalék körüli szinttel. 

A 2020-ban kitört világjárvány hatására

egyes hagyományos munkavégzési keretek átalakultak, előtérbe kerültek a korábban kevésbé elterjedt, atipikus foglalkoztatási formák.

A munkahelyek jelentős részében megfigyelhető volt, hogy – ahol az informatikai háttér, a szükséges eszközök rendelkezésre álltak, illetve a tevékenység jellege megengedte – a munkavállalók nem a tevékenységüket függesztették fel, hanem biztonságos környezetben folytatták munkájukat. Ez elősegítette a gazdaság zavartalan működését, illetve a társas érintkezések számának csökkentésével hatásos eszköze volt a járvány visszaszorításának – írja a KSH. 

A korlátozások tavaly júniusi feloldását követően a nyári hónapokban többen tértek vissza a munkahelyükre, így csökkent a home office-ban dolgozók száma.

A járvány második hulláma az év utolsó negyedében nem okozott a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, de újra emelkedésnek indult a nem irodában dolgozók aránya. A home office-ban dolgozók közel kétharmada Budapesten és Pest megyei régióban élt, arányuk 21 és 10 százalék volt, míg az ország többi részén a foglalkoztatottak 4,2–6 százaléka dolgozott távolról. A KSH szerint az otthonról dolgozók Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon voltak a legkevesebben, arányuk 4,2 százalék körül alakult. 

A kiugró fővárosi adatokban meghatározó szerepet játszik, hogy a szolgáltató szektor súlya Budapest gazdasági életében jóval nagyobb az országos átlagnál. 

Az egyes nemzetgazdasági ágak között jelentős különbségek vannak. Jellemzően a szolgáltatási területeken, leginkább az információ, a kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység, a pénzügyi szolgáltatás, valamint – részben a digitális oktatás miatt – az oktatás területén volt lehetőség a legnagyobb arányban az ilyen formában történő munkavégzésre. Ezzel szemben az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az egészségügy vagy a szociális ellátás, a sajátosságaikból adódóan alig fordult elő távmunka. Demográfiai jellemzők szerint 

felülreprezentáltak az így dolgozók között a 25–44 év közöttiek, valamint a városban élők. 

77 százalékuk felsőfokú végzettségű volt, és leginkább szellemi foglalkozásúak dolgoztak távmunka vagy home office keretében, arányuk egy év alatt 4,2-ről 18 százalékra bővült. 

Szeptembertől többek között az Erste Bank is visszaáll a pandémia előtti munkarendbe, de teljesen új alapokon. Az irodák többségében a hibrid munkavégzést preferálják. Szakértők szerint így megmarad a munka és a magánélet egyensúlya, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók eredményesebb munkát végezzenek. 15-18 hónap távmunka után a dolgozók többsége szorong az irodába való visszatéréstől, az ő esetükben rugalmassággal és kommunikációval érdemes csökkenteni a feszültséget – javasolják szakértők.

Nehéz részmunkaidős állást találni

A magyar munkaerőpiacon a részmunkaidőben történő foglalkoztatás kevésbé terjedt el. 2020-ban az uniós átlag 18,2 százalék volt, szemben a 4,8 százalékos magyar mutatóval. Ezzel hazánk a 27 uniós ország rangsorában Bulgáriát és Horvátországot követően a harmadik legalacsonyabb értékkel rendelkező tagállam. Ugyan a részmunkaidős foglalkoztatás a világgazdasági válság alatt, illetve után az alacsony, 4 százalék körüli szintről 2012-re 6,7 százalékra nőtt, de azután ismét csökkent, és 2020-ban az 5 százalékot sem érte el.