Lehetetlen visszatérni a válság előtti világhoz

Az a világ nincs többé, amit az elmúlt két évben elhagytunk, és soha nem is jön vissza – ez volt a fő megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, Az ösztönző állam – A magyar gazdaság újraindítása 2021 című konferenciának, amelyen kormánytagok és gazdasági szereplők mondták el, hogyan látják a válságkezelést, és mit várnak a következő időszaktól. 

Kijelenthető, hogy Magyarország az elsők között lábalt ki a válságból, aminek kézzelfogható eredményei vannak: többen dolgoznak, mint az elmúlt 26 évben bármikor, sikerült javítani a szegénységi mutatókon, és a munkajövedelmek is válságállónak bizonyultak

– mondta Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője. A miniszter a kormányzati ösztönzések közül kiemelte a munkahelyvédelmet: több százezer munkahelyet sikerült megmenteni. 

A versenyképesség miatt az állam nem lehet távolságtartó, egyben érzőnek, empatikusnak kell lennie. Ösztönöznie, indokolt esetben mentenie kell a gazdaság szereplőit. Az ösztönző állam lényege a körülményekhez rugalmasan igazodó, ám eközben szilárd stratégiai célokat követő kormányzás – húzta alá Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és egyben a konferencia elnöke a beszédében.  

Az eseményen ismét kiállt a kötelező oltás mellett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. 

Erre az egész társadalom, a gyermekeink védelmében van szükség 

– húzta alá beszédében. Korábban többször jelezte, hogy egyes szakmákban kötelezővé kellene tenni az oltást, az államnak pedig erőteljesebben kellene fellépnie az ügyben.

Parragh László elárulta: előfordult, hogy a válság alatt hajnali háromkor is egyeztettek Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy mit kellene csinálni. A veszélyhelyzeti kormányzás összegezve sikeres volt, és nem valósulhatott volna meg stabil gazdaság nélkül. 

A végeredmény igazolja, hogy helyes irányba mozogtunk

 – jelentette ki Parragh László, ugyanakkor élesen bírálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több intézkedését is, például a Növekedési hitelprogram leállítását, amelyet csak a Széchenyi-kártya program megduplázásával sikerült kompenzálni. Az inflációval kapcsolatban is kijelentette, hogy a jegybank túlzottan optimista.

Az infláció Európában Magyarországon az egyik legmagasabb, és nagyon rossz ötlet azt feltételezni, hogy később majd minden jobb lesz, mert ez nem igaz.

Parragh László szerint a vírus egy figyelmeztetés az emberiségnek, hogy nem tudunk úgy élni, ahogy korábban. A járvány miatt sok millió ember halt meg, és sok millióan mentek tönkre. Ma az útkeresés szakaszában vagyunk, újra kell gondolnunk az önellátást. 

Harminc éve azt mondták, ez Rákosi gazdaságpolitikája. Ma már máshogy látjuk. Kell saját gyógyszer, saját vakcina, mert ha baj van, akkor elviszik a termelést és sok-sok minden mást is az országból. Ebben is gyorsnak és hatékonynak kell lennie az államnak

– tette hozzá.

A pandémia okozta gazdasági válság rávilágított arra, hogy újra kell értelmezni az állam szerepét, az állam és a piac viszonyát. Az a gondolat, hogy a piac megold mindent, már a 2008-as válság alatt is sérült. A mostani járvány pedig egészen más helyzetet teremtett, a világgazdaság egészében okozott sokkot – ezt már Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az MNB monetáris tanácsának tagja mondta. A válság átalakítja a gazdaság szerkezetét, a korábbihoz nem lehet, és nem is érdemes visszatérni. Olyan új szerkezet kell, amely figyelembe veszi a változásokat. Ebben van nagy szükség az állam ösztönző szerepére – hangsúlyozta Pleschinger Gyula. 

Minőségi pénzköltés

A sikeres válságkezelés kulcsa a minőségi közpénzköltés – így látja a konferencián felszólaló Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A modern államokban a gazdasági válságok kezelésének legfőbb eszköze a fiskális intervenció, magyarul a közpénzek nagyarányú költése. A sikeres kezeléshez viszont a minőséget kell figyelembe venni, így lehet a befektetéseket ösztönözni. Az idei évben az ösztönző állam feladata a gazdaság dinamizálódásának segítése. Sem a magyar-, sem a világgazdaság nem tud már ugyanabba a mederbe visszalépni, amelyben 2019-ben haladt – mondta Domokos László.