Naponta változnak az árak a hazai építőanyag-piacon

A Növekedés.hu Rigó Csabával, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével készített interjúban beszámolt az építőanyag-piacon tapasztalt visszásságokról, és elmondta, milyen lépések szükségesek annak érdekében, hogy egyenlőbb piaci feltételek jellemezzék a magyar piacgazdaságot.

A GVH az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) fogott össze, és minden olyan terméket kivizsgálnak, melynek esetében drasztikus áremelkedést tapasztaltak.

Rigó elmondta, hogy a magyar építőanyag-piacon "vadnyugati állapotok" uralkodnak, hiszen a vállalkozások gyakran kényük-kedvük szerint változtatják az alapanyagárakat. A vásárlók nagymértékű kiszolgáltatottságnak vannak kitéve a amiatt, hogy az építőanyag-árak nem transzparensek, sokszor naponta, vagy akár félnaponta változnak az árak. A GVH elnöke szerint olyan is előfordul, hogy az eladó közli, inkább a készpénzt preferálja, mindezt úgy, hogy az összes kereskedő online pénztárgépe be van kötve a NAV-hoz, és a kormány évek óta dolgozik a gazdaság kifehérítésén.

Akkor miért is erőltetik a készpénzes fizetést?

— tette fel a költői kérdést a szakember.

Rigó beszámolt arról is, hogy felmerült a gyanúja a nagy cégek között kartelltevékenységnek, ennek bizonyítására eljárást indítanak.

Ha megnézzük az Európai Unió tagállamait, az Eurostat adatai közül kiválasztjuk az építőanyag árakat és öt évre visszamenőleg összevetjük, az jön ki, hogy az országok többségében tíz-tizenöt százalékos volt az átlagos növekedés. Kivéve Magyarországot és Romániát, ahol harminc százalékos.

A Versenyhivatal idei évét elsősorban a kartellügyek határozták meg: a kiszabott hatósági bírságok kétharmada e körben született. A kartellezésen kívül az is sértheti a versenyjogot, ha a nagy cégek gazdasági erőfölényükkel visszaélnek. Rigó elmondta, hogy ez azonban nem csak az építőiparra jellemző, hanem a nagy tech cégekre is jellemző.

A jogsértésre való bizonyíték hiánya sem garancia a piac megfelelő módon való működésére, mivel a nem megfelelő piacstruktúra is okozhatja a gazdaság visszás működését. Az oligopol piacstruktúra esetén például két-három nagyobb piaci szereplő határozza meg a gazdasági folyamatokat, melynek következtében a kisebb cégek kiszorulnak a piacról. Ez a piacstruktúra részben a magyar építőanyag gyártókra is jellemző, ahol egy adott vállalkozás nagy mértékben befolyásolja a piacot a piaci árak meghatározásával, exportteljesítményével. Előfordulhat, hogy egy adott termék ára drasztikus módon megemelkedik, ilyenkor indokolt a beavatkozás, hiszen a cél az egészségesebb piaci viszonyok megteremtése. 

Rigó szerint több magyar alapanyaggyártó cégre lenne szükség, így a magyar gazdaság kevesebb importra szorulna, és egészségesebb feltételek mellett tudnának a magyar cégek versenyezni egymással. 

Júliustól elővásárlási jogot érvényesíthet az állam egyes stratégiai fontosságú építőipari nyersanyagokra és építési termékekre, amelyek külföldre történő kiszállítására csak előzetes bejelentés alapján kaphat bárki engedélyt.