Nem az alkalmazottakat terheli a költség

A magyarok által közkedvelt európai nyaralási célországok között van Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, ezek pedig a Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának adatai szerint most fokozott biztonsági kockázatot jelentő országnak minősülnek.

A külföldi vakáció után a munkahelyre visszatéréskor a munkáltató munkavédelmi szempontból kérhet a munkavállalótól türelmi időt, néhány nap önkéntes karantént és akár negatív PCR-tesztet is

– mondta a VG-nek Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló ebben a türelmi időszakban nincs betegállományban, és már a szabadságát sem tölti, ezért erre az időre neki alapbér jár, mivel ez a köztes idő állásidőnek minősül – tette hozzá a szakértő. Egy esetleges PCR-teszt költségeit is a munkáltatónak kell viselnie, mivel a hatályos jogszabályok nem írnak elő ilyesmit munkavállalóknak, amikor visszatérnek külföldi nyaralásból. Fontos feltétel még az intézkedés bevezetéséhez, hogy a munkáltató adatvédelmi dokumentumokkal is rendelkezzen. Kiemelte: a PCR-teszt eredménye – akár pozitív, akár negatív – a munkavállaló egészségügyi adatának minősül, ezért a munkáltatónak rendelkeznie kell hozzáférhető adatkezelési tájékoztatóval és megfelelő érdekmérlegelési teszttel is, mielőtt az intézkedést bevezeti. 

Munkajogi értelemben ez a megoldás akkor jogszerű, ha a munkáltató munkavédelmi kockázatértékelése igazolja ennek az intézkedésnek a bevezetését

– mondta a szakértő. Ha a kockázatértékelés igazolja, hogy a fertőzési kockázat alacsony szinten tartásához szükséges a külföldről hazatérő munkavállalók további tesztelése is, akkor ez az intézkedés jogszerűen bevezethető. Az intézkedés azonban rendeltetésszerűen csak a külföldi nyaralásból hazatérő munkavállalókat érintheti. Esetükben a munkáltató még a kiutazás előtt tájékoztatást kérhet a célországról és a visszaérkezés időpontjáról is.

A VG megkérdezett néhány nagyvállalatot, alkalmaznak-e hasonló karanténkötelezettséget, vagy terhelik-e a munkavállalóikat a PCR-tesztek költségével. A Magyar Telekom azt közölte, korlátozás helyett a tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt, a kollégák önkéntes alapon járnak be az irodába. Ugyanakkor, aki utazásra nem javasolt vagy fokozott biztonsági kockázatot jelentő országból tér haza, annak – oltástól függetlenül – azt javasolják, hogy két hétig mellőzze a személyes jelenléttel történő munkavégzést, és teszteltesse magát a biztonság kedvéért, mielőtt bemegy az irodába. Néhány cég pedig azt közölte, éppen új szabályokat dolgoznak ki egy esetleges negyedik koronavírus-hullám megjelenésére. 

A kormány eddig az egészségügyi és szociális ágazatban tette kötelezővé a védőoltást a foglalkoztatáshoz, egyelőre más szektorok esetében ilyen kötelezettség még nincs, erre tekintettel minden munkáltató maga döntheti el, hogy milyen munkavédelmi intézkedést tart szükségesnek ahhoz, hogy a munkavégzés helyén a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsa

– mondta Zsédely Márta. A munkavállalók jelentős hányada már rendelkezik természetes védettséggel vagy védőoltás általi védettséggel. Ugyanakkor a még nem védett munkavállalók szempontjából az is fontos, hogy a védettséggel rendelkezők is megfertőződhetnek, és tovább is adhatják a fertőzést. Eddig Magyarországon 5,5 millióan kapták meg mindkét védőoltást a  koronavírus ellen, a járvány kezdete óta több mint 811 ezer fertőzöttet azonosítottak.

Túl a kétmillió utazáson

A koronavírus-járvány harmadik hullámának lecsengésével az idén nyáron újra megnyíltak a határok a külföldi nyaralásra vágyó lakosság előtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021 első negyedévében a magyarok 2 millió alkalommal utaztak külföldre, 55 százalékkal kevesebben, mint 2020 első negyedévében.