Vendégmunkásokkal pöröghet fel a magyar gazdaság

A magyar gazdaság a statisztikák és az ügyfeleinknél szerzett tapasztalatok szerint is nagyon dinamikusan indult újra. Bár a járvány esetleges ismételt fellángolása visszavetheti ezt a lendületet, de úgy tűnik, hogy már rövid távon – de középtávon biztosan – is erősen munkaerő-hiányossá válnak egész hazai ágazatok, emiatt szükség lesz a vendégmunkások toborzására

– mondta a VG-nek Juhász Csongor, a Prohuman munkaerő-kölcsönző és -toborzó vállalat ügyvezető igazgatója. Szeptember elsejétől a korábbiaknál is nagyobb számban érkezhetnek Magyarországra külföldi munkavállalók, miután a kormány a nyár folyamán számos olyan jogszabály-módosításról döntött, amely megkönnyíti a vendégmunkások itthoni alkalmazását.

Pedig a járvány előtt is szép számban érkeztek vendégmunkások a szomszédos országokból, 2019-ben mintegy százezer (a munkavállalók mindössze 2 százaléka) volt külföldi. 

A kabinet tervei szerint a jövőben azonban csak szigorúan ellenőrzött körülmények között, munkaerő-kölcsönző vállalatok segítségével és átmeneti időre jöhetnek Magyarországra nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók. 

Várhatóan azonban még így sem éri el a Magyarországra érkező vendégmunkások száma a visegrádi országokéit: Csehországban a munkavállalók 15 százaléka  (800 ezer) külföldi, és Lengyelországban is mintegy kétmillió ukrán dolgozhat. Juhász Csongor kiemelte, hogy nemzetközi szinten vagyunk versenyben a külföldi munkaerőért, egyre több ország ismeri fel, hogy erős nemzetgazdasági érdek fűződik a vendégmunkások kontrollált alkalmazásának egyszerűbbé tételéhez. Egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor is fontos szempont, hogy a célország képes lehet-e hosszú távon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. 

Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, más célországot fog választani. A munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme, és a szerepe még erősödik is a járvány utáni időszakban

– emelte ki Juhász Csongor.

A munkaerő-kölcsönző cégek szerepéről úgy vélekedett, hogy ezeknek a nemzetközi hálózattal rendelkező, tőkeerős vállalatoknak vannak meg azok a csatornái, amelyeken keresztül kontrolláltan megoldható a külföldi munkaerő toborzása és bevonása a hazai gazdaságba. Felkészültek arra, hogy kezeljék az ezzel járó nagymértékű adminisztrációt, és a törvényi előírásokat betartva segítsék a külföldről érkezők munkába állását. A vendégmunkásokkal ráadásul a munkahelyen, munkaidőn kívül is többet kell foglalkozni, mint egy magyar dolgozóval, mivel biztosítani kell a szállást, az utaztatást, sok esetben a tolmácsot, de segíteni kell nekik a hétköznapi ügyek intézésében is.

Fontos azonban kiemelni, hogy nem csak a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknak létérdekük a vendégmunkások szabályozott bevonása. 

Ameddig ugyanis nem dömpingszerűen, hanem tervezett és szervezett keretek között érkeznek külföldi munkavállalók, addig segítségükkel enyhíthető a magyar dolgozók munkaerőhiányból eredő leterheltsége, és csökkenthetők a kötelező túlórák vagy a kényszerű hétvégi-éjszakai műszakok. 

Juhász Csongor ezzel együtt is hangsúlyozta, hogy a vendégmunkások alkalmazása átmeneti időre szól, ameddig a gazdasági szereplők igényeit nem lehet kizárólag hazai munkaerővel biztosítani. A vendégmunkások célja sem a letelepedés, hanem az, hogy pénzt keressenek, amelyet jellemzően elküldenek a szülőhazájukban maradó családjuknak –mutatott rá.