A külföldre távozott szakmunkások jellemzően nem tértek haza

A kékgalléros álláshirdetésekben a Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív munkaerőpiaci kutatást végzett július és augusztus folyamán több mint 5700-an töltötték ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019 eleje és 2021 második negyedéve között a kékgallérosok körében több mint 30 százalékkal nőtt a munkanélküliség, míg az összes munkanélküli 62 százalékát a kékgallérosok adják. A csaknem másfél éves időszakban a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében 

megközelítőleg 30 ezer álláskeresővel, több mint másfélszeresére nőtt a munkanélküliség – ezzel ők képezik a leginkább kitett kékgalléros munkavállalói réteget is. 

A legnagyobb bércsökkenések a vendéglátóiparhoz, turizmushoz, rendezvényszervezéshez (30 százalék), a mezőgazdasághoz (16 százalék), a logisztikához, fuvarozáshoz, raktározáshoz (13 százalék), illetve az iparhoz, feldolgozóiparhoz és gyártáshoz (12 százalék) kapcsolódó területeken történt. Azonban a 2020-as sokkhatás okozta visszaesés után 2021 nyár elején már a helyreállás jelei mutatkoznak a munkaerő-piacon. A járványhelyzet kezdetén a betöltetlen állások száma több mint hatszorosa volt a nyilvántartott álláskeresők számának, míg ez 2021 első negyedévére lecsökkent: körülbelül ötször többen keresnek állást, mint amennyi betöltetlen pozíció van.

A kékgalléros munkavállalók 21 százaléka a Covid időszakában váltott és/vagy kezdett el dolgozni jelenlegi munkahelyén. 

A külföldre távozott szakmunkások azonban jellemzően nem tértek vissza, mert a turizmus és vendéglátás kivételével más ágazatok nem álltak le. A munkavállalók megtartása ezzel együtt is egyre nehezebb és költségesebb, különös tekintettel arra, hogy az azonos földrajzi területeken található piaci szereplők gyakorlatilag ugyanazon munkavállalók megszerzéséért küzdenek. Ebben a tekintetben egyértelműen előremutató, hogy a kutatás szerint a könnyebben tanulható szakmák esetében a munkáltató sok esetben kezébe vette a képzést/átképzést, és házon belül oldják meg az utánpótlást. Ezen kívül pedig még a korábbiaknál is népszerűbbé vált a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű/szezonális foglalkoztatási forma. 

Mindeközben a kékgalléros pozíciók esetében, a jelentkezők részéről is egyre komolyabb elvárás a transzparencia (gyors visszajelzés az állásra jelentkezőknek, elvárások és fizetés pontos feltüntetése az álláshirdetésekben, előrelépési és képzési lehetőségek) valamint a lojalitási programok megléte. 

Átlagos nettó havi jövedelmük 265 337 forint, ami 52 047 forinttal marad el az átlag munkavállalók bérétől. Több mint egyharmaduk 200 ezer forint alatt keres havonta. 

Ráadásul a kékgallérosok 55 százalékának van hitele, amely átlagos törlesztőrészlete havonta megközelítőleg 70 ezer forint, de a válaszadók közel negyede 100 ezer forint feletti összeget fizet havi hiteltörlesztésként.