Az idei első fél évben az élelmiszer-gazdasági termékek exportja elérte az 5185,6 millió eurót, vagyis 8 százalékkal haladta meg az előző azonos időszak értékét
– ismertette a friss statisztikai adatokat a VG-vel Nagy István agrárminiszter. A mezőgazdasági import ugyanekkor 3297,1 millió eurót tett ki, így a behozatal értéke 2,8 százalékkal növekedett 2020 első hat hónapjához képest. E számok pedig azt jelentik, hogy az élelmiszer-gazdaság külkereskedelméből származó többlet 18,6 százalékkal bővült.
Az agrár-külkereskedelem idei első félévi jó teljesítménye nem kiugró, hiszen többéves távlatban is az export és az egyenleg látványos növekedése figyelhető meg – mondta a miniszter.
A 2010-es és a 2021-es első féléves adatokat összevetve jól látszik a meredek emelkedés, ezen idő alatt az agrárexport 97,5, az egyenleg pedig ennél is nagyobb mértékben, 100,5 százalékkal lett nagyobb.
Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét markánsan jelzi, hogy az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből az idei első fél évben 51,5 százalék volt. Számszerűsítve:
az agrárgazdaság 1888,6 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 3670,2 milliós többletéhez.
A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre jelentősen járul hozzá a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért a makrogazdasági szerepe meghatározó. Az idei első hat hónap kiemelkedő teljesítménye nem újdonság, hiszen az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét tette ki – tette hozzá.
Az első fél év agrárexportjának növekedése döntően a növényi olajok – ezen belül is a napraforgóolaj –, a feldolgozott takarmányok és a húsok (leginkább a baromfi) nagyobb forgalmának tudható be. A tavalyi azonos időszakhoz képest főleg a napraforgó, a dohány és a feldolgozott dohánypótlók, valamint a zöldség- és gyümölcskészítmények (gyümölcslé) kivitele csökkent.
Az agrárimport 2021. első hat havi növekedéséért meghatározóan a feldolgozott takarmányok, a növényi olajok (ezen belül leginkább a repceolaj), illetve a kakaó és a kakaókészítmények behozatalának bővülése a felelős. Ugyanezen időszakban leginkább a húsok (főleg a sertés), a zöldségfélék és a húskészítmények importja csökkent.
A fontosabb termékcsoportok közül a kukorica exportértéke 649,8 millió, a kutya- és macskaeledelé 384,9 millió, a baromfihúsé 250,3 millió, a búzáé 233,3 millió, a napraforgóolajé pedig 265,9 millió euró volt.
Magyarország öt legnagyobb exportpiaca – Románia, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia – együttes részesedése az agrárkivitelből 55,9 százalékos. Romániába egyébként 723,8 millió, Olaszországba 721,7 millió, míg Németországba 700,5 millió euró értékű élelmiszer-gazdasági áru ment ki. A magyar agrárimportban Németország a legnagyobb szereplő 619,7 millió euróval, utána Lengyelország következik 427,9 millióval, Szlovákia pedig 296,9 millióval, az öt legjelentősebb importforrás közé Hollandia és Ausztria fért még be. A behozatal némileg koncentráltabb, hiszen az első öt ország részesedése az agrárimportból 57,4 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.