Bízik a magyar piacban az Erste

„Folyamatosan figyelnünk kell az állam szándékait, és ha változik a szabályozói rendszer, a lehető leggyorsabban kell reagálni rá. Ez éppúgy érvényes a babaváró hitelre és a CSOK-ra, mint a felújítási kölcsönre, de a vállalati oldalon az NHP-re vagy a Széchenyi programra is” – nyilatkozta a Figyelőnek adott interjújában Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

Hozzátette: azok az anticiklikus, családközpontú lépések, amelyeket az állam a lakossági hitelpiac élénkítéséért megtett, alapvetően jók és sokat segítettek az ügyfeleknek.

Az is látszik viszont, hogy az elérhető támogatási formák száma – beleértve az egyes konstrukciók különböző változatait is – mára elérte azt a szintet, amely már nem fokozható tovább, mert az egyes ösztönzők rendszere még a legfelkészültebb tanácsadók és kliensek számára is nehezen átlátható. Ezzel együtt a lakástámogatási rendszer létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, és abban, hogy a hitelpiac ilyen gyorsan talpra állt, meghatározó a szerepe. Emellett sokan megfeledkeznek arról, hogy a lakástámogatások rendszere nem magyar találmány – számos országban ösztönzi az állam a lakáshelyzet javítását.

A vezérigazgató-helyettes szerint nem láthatók túlfűtöttség jelei a lakossági hitelpiacon: abban az esetben pedig, ha a hazai gazdaság az előttünk álló esztendőkben kiegyensúlyozottan fejlődik – és nincs ellenkező irányra mutató jel –, mindig lesz új kereslet a lakossági hitelpiacon is. Harmai László tájékoztatása szerint július végén az Erste Bank lakossági hitelállományának a 27 százaléka tartozott a törlesztési moratórium hatálya alá. Az arány persze gyorsan és folyamatosan változik, hiszen azt egyrészt az új kihelyezések is csökkentik, másrészt új belépők már nincsenek a rendszerben. „Nálunk azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi három hónapban erősödött az ügyfelek részéről a kilépési szándék” – közölte.

Harmati László szerint a magyarországi piac öt-hat univerzális szereplőt bír el, amelyeknek meghatározó, összességében 85-90 százalékos a részesedésük:

tehát úgy véli, hogy a Magyar Bankholding tagjainak az egyesülése után is folytatódik a konszolidáció a piacon.

Ez nem azt jelenti, hogy a kisebb méretű, egyes részpiacokra koncentráló szolgáltatóknak ne jutna hely, tartósan, szilárd tőkehelyzetet biztosító jövedelmezőséggel és nagy ügyfél-elégedettséggel széles körű lakossági banki szolgáltatások a jelenlegi piacméretben és versenyhelyzetben csak úgy nyújthatók gazdaságosan, ha az adott szereplőnek legalább tízszázalékos a piaci súlya.

A teljes interjú a Figyelő legfrissebb számában olvasható.