Egyre jobbak a magyar gazdaság kilátásai

Tovább erősödhet a magyar gazdaság növekedési képessége, miután a járvány időszaka alatt is nagy számban valósultak meg beruházások és azok előkészületei. A 2021–25-ös időszakban várhatóan pozitív lehet a nettó közvetlen külföldi befektetések mérlege – reagált a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Moody’s múlt heti döntésére.

A hitelminősítő, amellett, hogy hazánk államadósság-besorolását felminősítette, közölte: várakozásai szerint a magyar bruttó hazai termék potenciális növekedése évi 3-4 százalék környékén lesz a következő öt évben.

A Moody’s indoklása azért is számít meglepetésnek, mivel hiába emelkedett éves átlagban 3,7 százalékkal a GDP 2013 és 2019 között, a gazdaság bővülési képességéről sokkal többet árul el a potenciális növekedés, amelyet elemzők eközben legtöbbször 2–3 százalék közé becsültek, sőt, a 2008-as válságot követően évekig 0,5–1 százalék között alakult. A hitelminősítő prognózisa egybecseng a kormány várakozásával, amely az Európai Bizottságnak májusban kiküldött konvergenciaprogramban szintén úgy kalkulált, hogy az előrejelzési horizont végére 4 százalékig emelkedik az említett ütem. Idén éves átlagban 7–8 százalék között bővülhet a hazai GDP, miközben a potenciális növekedés valahol 2,5-3 százalék körül alakulhat.

Hosszú távon a tényleges és a potenciális növekedés ki kell hogy egyenlítse egymást, a potenciális növekedés nem maradhat tartósan és nagymértékben a tényleges növekedés alatt vagy fölött, így érthető a korábbinál nagyobb szám. A 3-4 százalékos ütem pedig semmiképpen nem tűnik túlzónak

– magyarázta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Ám jelezte, hogy a potenciális növekedést a közgazdászok csak becsülni tudják, a tényleges mértékét senki sem tudja megmondani.

A felzárkózás szempontjából korántsem mindegy, hogy a gazdaság kibocsátása a jövőben miképp alakul. Varga Zoltán úgy látja, hogy a felzárkózás 3-4 százalékos GDP-bővülés mellett is folytatódhat, mivel az eurózóna növekedési üteme elmaradhat ettől a következő években. Ezt az is támogatja, hogy a járvány alatt kedvező folyamatok indultak el a gazdaság szerkezetének változásában. Több jövőbe mutató technológiai beruházás kezdődött meg, mint például az elektromos autók gyártása, valamint a kapcsolódó területeken például az akkumulátorgyárak létesítése. Regős Gábor viszont kevésbé optimista, nagyon nagy átalakulásra nem számít. Azt elismerte, hogy vannak változások, mint például a turizmus vagy a szállítási szolgáltatások szerepének csökkenése, valamint az információ-, kommunikációágazat súlyának emelkedése. Azonban szerinte a növekedés ugyan bőven tudna folytatódni, ám az igazi kérdés az, hogy mennyire áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szakember.

A Századvég elemzője egyúttal leszögezte, hogy a felzárkózásnak stabil gazdasági környezetben kell megvalósulnia, fontos lenne, hogy az egyensúlyi mutatók (folyó fizetési mérleg egyenlege, költségvetési hiány, államadósság) ne mozduljanak ki túlságosan.

Hosszabb távon sikeresebb lehet egy lassabb, de stabil, mint egy gyors, de ingatag felzárkózási pálya

– mutatott rá. Az Equilor szakértője szerint, ha a hazai gazdaságot a következő néhány évben nem éri sokkhatás, viszonylag magas államháztartási hiány mellett is csökkenhet a bruttó hazai termékkel arányos államadósság, amit a lendületes reál-GDP-növekedés mellett az erősödő inflációs nyomás is támogat.