Jövő februártól épülhet a Budapest–Belgrád vasút

Magyarország tavaly elkészült vasútfejlesztési stratégiája három fő területre fókuszál, a pályák, a gördülőállomány és az árufuvarozás fejlesztésére – ismertette a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

A hálózatra a tervek szerint – az uniós forrásokat is ideértve – mintegy 4500 milliárd forint jut a következő finanszírozási időszakban, a járműállomány korszerűsítésére és fiatalítására 1795 milliárd, az áruszállításra pedig 72 milliárd.

Utóbbi kapcsán az államtitkár emlékeztetett arra a közelmúltban született döntésre, amely szerint az úgynevezett egyeskocsi-fuvarozás (amelynek fajlagos üzemeltetési költsége sokkal magasabb az irányvonatokénál – a szerk.) a következő négy évben közel 30 milliárd forint támogatáshoz jut. Terítéken van az intermodális szállítás támogatása is, de ezt a kormány még nem tárgyalta.

Mosóczi László megnevezte Magyarország négy legfontosabb vasúti projektjét is.

Az első a Budapest–Belgrád (BuBe) vasút megépítése, amelynek építési engedélyét a közeli napokban adja ki a közlekedési hatóság. Már megszületett a döntés az érintett pályaszakaszokat elkerülő szállítási útvonal fejlesztéséről annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb lehessen a BuBe építése.

Az útvonalon 2025-től kell megindulnia a szállításnak. (Az építkezés jövő februárban indul, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt, az előadásáról készül tudósítást hamarosan közöljük.)

A második a Budapestet délről elkerülő V0 vasút, amely összeköti majd Záhonyon át a fontosabb logisztikai központokat, és nagyban hozzájárulhat a Magyarországon áthaladó, elsősorban kelet felől érkező tranzit növekedéséhez. A harmadikba a nagy sebességű vasúti projektek tartoznak, igaz, a Budapest és Kolozsvár közötti beruházás előkészítése most kicsit lelassult az érintett romániai minisztériumi változások miatt. A negyedik a déli körvasút újjáépítése, e munkáért Lázár János kormánybiztos felel. Az érintett Szeged–Szabadka–Baja vonalból az első két város közötti összeköttetés már biztosan megépül.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a magyar kormány tavaly 20 nagy hazai vasúti projektről határozott.

Ezek közül folyamatban van például a Debrecentől délre lévő területek összeköttetését segítő beruházás, ahol konténerterminál is épül, a déli összekötő vasúti híd, a Százhalombatta–Pusztaszabolcs vonal, illetve a Rákos–Hatvan összeköttetés. Idei indítású fejlesztés a Békéscsaba–Lőkösháza vonal kétvágányúsítása, a déli körvasút, illetve a Gubacsi vasúti híd felújítása.