Folytatni kell a gazdaság ösztönzését, vigyázni kell, hogy az újraindítás utáni gazdasági helyreállás ne fulladjon ki – figyelmeztetett Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában. A jegybank korábbi alelnöke szerint fiskális élénkítés nélkül a kilábalás elakadhat. Úgy látja, a magyar gazdaság szerkezete megfelelő ütemben bővült a második negyedévben, ami igazolja, hogy a visszapattanás megtörtént. Az idén 7 százalék feletti, jövőre 5-6 százalék körüli növekedésre lehet számítani. Hosszú távon viszont ezt az 5 százalékos bővülést tartani kellene, de ehhez szükség van élénkítésre – szögezte le. Jelezte azt is, hogy Európában viszont elhúzódik a kilábalás, miközben Kínában már régen megtörtént.
Nagy Márton figyelmeztetett, hogy az alacsony kamatok és a pénzbőség kora hamarosan véget ér. A Fed és az Európai Központi éppen szigorítani készül, ami kihat a sérülékenyebb országokra, első körben Dél-Amerikára, Közel-Keletre, Ukrajnára, majd végül a dél-európai országokra. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európának erős az ellenálló képessége, sokkal kevésbé nőttek az államadósságok ebben a térségben. Magyarország stabilitását is mutatja, hogy az 5 éves CDS-felár 49 bázisponton van, ami 2007 óta nem volt ilyen alacsony. Hangsúlyozta, hogy a múlt heti devizakötvény-kibocsátás is időben történt, amikor még olcsón lehet forrást bevonni.
Nagy Márton azzal indokolta a kibocsátást, hogy az uniós pénzek Brüsszelből nem érkeznek. Rengeteg ország megkapta ezeket a forrásokat, így versenyelőnyre tesznek szert, ráadásul a gazdasági szereplőknek korábban be is ígérték, így a tervezhetőség miatt is lényeges, hogy számoljanak velük. Ugyanakkor elképzelhető, hogy végül nem lesz rájuk szükség, akkor drágább és kint lévő forrásokat törleszthetnek. A főtanácsadó hozzátette azt is, hogy a jövőben tovább csökkenhet az államadósság, a kormány erről nem tett le. A következő válsághoz újra mozgásteret kell teremteni.
A minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán arról beszélt, hogy a kettő között az elmúlt években kinyílt az olló, emiatt is szükséges egy nagyobb emelés. A legkisebb kötelező munkabér mintegy 400-450 ezer embert érint, míg a garantált bérminimum esetén 2 millió főről beszélhetünk. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti konzultációban csak a minimálbér volt kérdés, a garantált bérminimum nem. Itt joggal várnak kompenzációt a vállalkozások.
Az infláció kapcsán megjegyezte, az sosem áll meg a határoknál, de a Magyar Nemzeti Bank szerinte ebben a küzdelemben jól harcol.
Főleg most, amikor emelkednek az energiaárak, van jelentősége a rezsicsökkentésnek, ami éves szinten a költségvetésnek 200 milliárdba kerül. A hitelmoratórium meghosszabbítását azzal indokolta, hogy növekedés esetleg nem mindenkihez csorgott le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.