Tiltakoznak az airbnb-zők a konkurensek piacféltő javaslatcsomagja ellen

Moratóriumot vezetne be ideiglenesen az új működési engedélyek kiadására, támogatja és szorgalmazza a kiadható napok számának önkormányzati szinten történő szabályozását az úgynevezett airbnb-lakásokra a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. 

Az elsősorban a budapesti szálláspiacra megfogalmazott javaslatsor ellen határozottan tiltakozik a Magyar Apartmankiadók Egyesülete.

Egy-három évre moratórium bevezetését javasolja az Airbnb-lakásokra, és támogatja a rövid távú lakáskiadás helyi szinten történő szabályozását a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), 

amely a napokban eljuttatta munkacsoportjának vizsgálati anyagát a budapesti Airbnb-piacon központi szerepet betöltő V., VI., VII. és VIII. kerületek önkormányzataihoz is. 

Ebben ugyan leszögezik, hogy szükség van az Airbnb-lakásokra, de Budapesten jellemzően a nyári, a hátizsákos turistákkal teli időszakban 

– teszik hozzá. Az önkormányzatok megkapták a jogosítványt a rövid távú szálláskiadás időbeli korlátozására, és – mint az MSZÉSZ munkacsoportja megfogalmazta –  az országimázs, az egyenlő versenyfeltételek és a helyi lakosok védelme érdekében fontos az önkormányzatok felelősségteljes döntése, a megfelelő szabályozási környezet kialakítása és a rendeletek betartásának ellenőrzése. 

Gödörbe lökné a budapesti turizmus jelentős részét a szállodaszövetség, amelynek tanulmánya valójában a nehézséggel küszködő hazai szállodák mások rovására történő  „megmentéséről” szól 

– reagált a Magyar Apartmankiadók Egyesülete a javaslatsorra, aminek már a kiindulási alapját is csúsztatásnak tartja az airbnb-zőket is képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE). Szerintük a bérleti díjak és lakásárak drágulása nem az airbnb-piac megjelenésének és elterjedésének mellékhatása, hiszen ahol nincs jelentős turizmus, ott is nagymértékben drágultak az ingatlanok és nőttek a bérleti díjak. 

Álságosnak tartják az over-tourism veszélyeiről szóló megállapítást is, jelezve, hogy a belvárosi sok száz szobás hotelek is turista forgalmat generálnak a belvárosban, de még hosszú ideig hiány van turistából, vagyis érdemes lenne megfontolni akár a szállodanyitási stopot is 

– vág vissza a Make nyílt levelében.  Az apartmanok vendégei a helyi kisvállalkozásokat támogatják fogyasztásukkal, segítenek a válság káros  hatásainak legyőzésében – teszik hozzá. 

Az apartmankiadás egyáltalán nem szabályozatlan, hiszen a tanulmányban is szerepel, hogy milyen sokféle jogszabálynak, előírásnak kell megfelelnie a házigazdáknak, és hogy kik és milyen alapon  tudják ellenőrizni a működési szabályok betartását. A MAKE rámutat, hogy nem történt az idén semmilyen egyeztetés az MSZÉSZ és az egyesület között, noha a tagságuk zöme 1-3 lakást üzemeltet, és elutasítják az egyes  apartmankiadók megbélyegzését, az eltérő szabályozást.

Az Airbnb magyarországi gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben Budapesten a csak az Airbnb-n szállást foglaló vendégek költése közvetlenül 18 ezer munkahelyhez járult hozzá; még a tavalyi, korlátozásokkal teli nyáron is több mint 3 millió dollár forgalmat tudtak elérni a magyarországi házigazdák. A 3,35 millió vendég éjszakához kapcsolódó, zömében külföldiekhez kötődő költések 35 százaléka vendéglátóhelyeken, 33 százaléka a kiskereskedelemben és 15 százaléka a közlekedésben jelentkezett. 

Korábban a VG is megírta, hogy az MSZÉSZ szerint szükség van az Airbnb-re, viszont az országimázs, az egyenlő versenyfeltételek, a helyi lakosok védelme érdekében fontos az önkormányzatok felelősségteljes döntése, a megfelelő szabályozási környezet kialakítása

Az MSZÉSZ javaslatai közül jó pár a szektor azonnali tönkremenetelét jelentené, miközben a hazai turizmus épp  csak kezd lábra állni. A gazdaság helyreállításához nem a válságra rugalmasan reagáló ágazatot kell  megfojtani, a szállodaszövetség javaslata pedig saját piacának féltéséből fakad, és a szállodák vélelmezett hasznát növelné a kisközösségek, a helyi  kisvállalkozások kárára.  

Célkeresztbe állítani a Make megfogalmazása szerint nem a piac 80 százalékát lefedő, zömében garzonokat-kétszobás lakások tulajdonosait kellene, hanem az illegálisan, sok ággyal működő, bulituristákat befogadó hibrid hoteleket, közösségi  szálláshelyeket.