A cégek nagyon várják a külföldi munkaerőt

Hat év alatt csaknem megduplázódott, 11 ezerről 21 ezerre nőtt a munkáltatók által bejelentett szabad mozgási és tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállaló száma Magyarországon.

Most újabb piacok nyíltak meg, miután szeptember elsejétől az eddigiek mellett újabb kilenc ország csatlakozik egy kedvezőbb vagy kedvezményes eljárás keretében foglalkoztatható munkavállalói körhöz  

– hangzott el a  HR Fest 2021 budapesti szakmai konferencián.

A harmadik országbeli munkavállalók toborzásának és foglalkoztatásának tapasztalatairól a Samsung SDI Magyarország Zrt. és a Flextronics International Kft. illetékes vezetőit kérdezték, mert mindkét vállalat folyamatosan és nagy számban integrál magyarországi termelőüzemeibe vendégmunkásokat, és többéves tapasztalattal rendelkezik a kérdésben.

A toborzás kérdése nagyon aktuális, jelenleg ugyanis a magyar munkaerőpiacon elég extrém a helyzet. Az augusztusi adatok szerint a magyarországi munkanélküliségi ráta 4 százalék, ami nagyon alacsony szint, és felmerül a kérdés, hogy hogyan oldják meg a cégek a munkaerőhiányt. A harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztató vállalatok tapasztalatai is felértékelődtek. Kitta Alexandra, a Samsung SDI Magyarország Zrt. toborzási csoportvezetője elmondta, hogy vállalatuk a legdinamikusabban fejlődő iparágban tevékenykedik, elektromos autókba gyártanak akkumulátorokat, és a cég olyan  dinamikusan fejlődik, hogy a magyar munkavállalókkal nem tudták a szükséges ütemben betölteni ezeket a pozíciókat, ezért majdnem az elejétől kezdve alkalmaznak ukrán dolgozókat. Kísérleteztek más országok irányába is, de ez bizonyult a legsikeresebbnek.

A Flextronincs 2016-ban állt olyan növekedési pályára, amit az akkori munkaerőpiaci helyzet, az akkori árak és a keretek között nem tudtak megvalósítani belső munkaerőforrásból. Ekkor merült fel, hogy nyissanak harmadik országbeli dolgozók felé, amihez egy nagyon komplex, több országra kiterjedő elemzést készítettek. Megnézték a kulturális viszonyokat, a gazdasági fejlettséget, a munkanélküliségi rátát, az etikai normákat, és ennek eredménye alapján tették le a voksukat egy ország mellett, ami egyébként egy időre megoldotta a létszámproblémáikat – ismertette az előzményeket Nagy Krisztina, a Flextronics International Kft. sárvári gyáregységének HR-vezetője.

Jellemzően munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják e munkavállalókat, de egy bizonyos idő után átkerülhetnek saját állományba a Flextronicsnál.

A Samsung szintén munkaerő-kölcsönzéssel él, náluk a kettős állampolgárok azok, akiket közvetlenül tudnak alkalmazni. A tapasztalatok szerint nagyon sokféle képesítéssel érkeznek a munkavállalók, jellemző probléma viszont, hogy angolnyelv-tudás (és persze magyar) híján alacsonyabb pozíciókban tudnak kezdeni. A nyelvtanfolyamok és egyéb szakmai képzések során azonban lehetőséget kapnak az előrelépésre.

A HR-vezetők egyöntetűen azt jelezték, hogy

a harmadik országbeli munkavállalók túlnyomó többsége nem letelepedési szándékkal érkezik, hanem dolgozni jön, elvétve előfordul, hogy magyar társat találva végül itt alapítanak családot.

A harmadik országbeli dolgozók fogadása előtt nemcsak az érkezőket kell alaposan tájékoztatni a helyi viszonyokról és a céges munkafeltételekről, elvárásokról, hanem a cég meglévő dolgozóit, vezetőit is fel kell készíteni az új kollégák érkezésére a jó munkakapcsolat megalapozása érdekében. Az integráció szándéka, a barátságos, vendégszerető légkör tartósan meghatározhatja az adott cég munkaerő-toborzási esélyeit is a nemzetközi piacon, a harmadik országbeliek nagy része ugyanis már ismerősei ajánlása alapján választ országot, így adott esetben Magyarországot is. Mint kiderült, a közvetlen munkatársak tapasztalatai egyértelműen kedvezők mindkét nagyvállalatnál, ahol mára természetessé vált a legalább kétnyelvű munkakörnyezet. A HR-szakemberek kiemelték, a külföldi kollégáikra jellemző, hogy sokkal jobban igénylik a személyes teljesítményük elismerését, kiéhezettek a munkasikerekre és a pozitív visszajelzésekre.