A felzárkózás után jöhet az euró

Akkor érdemes komolyan foglalkozni az euró bevezetésével, ha a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP eléri az uniós átlag 85-90 százalékát. De abban sem vagyok biztos, hogy ez elég

– jelentette ki Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának (MNB) tagja a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) euróbevezetésének dilemmáiról tartott panelbeszélgetésén, aki nemrég a Hitelintézeti Szemlében járta körül a közös európai fizetőeszköz hazai időzítését. Magyarázata szerint továbbra is fennállnak azok a fejlettségi különbségek a tagállamok és régiók, amelyek az euró bevezetésekor megvoltak, sőt, növekedtek is.

Ugyanez igaz az euróövezet és Magyarország esetében. Ennek figyelmen kívül hagyása – hívta fel a figyelmet – mindenképpen növekedési kockázatokkal jár. Ugyanakkor elismerte:

az euró sikere akkor mindenképpen érdeke Magyarországnak, akár bevezeti, akár nem, hiszen 85 százalékban eurót használó országokkal kereskedünk, továbbá uniós csatlakozásunkkor kötelezettséget is vállaltunk a közös fizetőeszköz bevezetésére.

Így Gottfried Péter szerint csak az időzítés lehet a kérdés.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke felidézte, hogy a 2008-as válság komoly kihívásokat hozott, amelyekre az uniós döntéshozók nagyon nehezen találtak válaszokat, majd a következő évtizedben pedig az euró csatlakozás költséghaszon elemzése is megváltozott, emiatt több ország is kivárt. Mint rámutatott, most ismét erősödött a csatlakozási kedv, miután Horvátország és Bulgária is jelezte ebbéli szándékát, ráadásul az ERM 2-be beléptek. Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója a mostani válság tanulságai kapcsán rámutatott, hogy az önálló monetáris politika nagyon hasznos lehet, ugyanis a járvány miatt a jegybanknak gyorsan kellett cselekednie, amire euróövezeti tagként nem lett volna lehetősége. Példaként emelte ki, hogy az 5 leggyorsabban kilábaló tagállam között három nem használ eurót.

Azt az illúziót el kell felejteni, hogy ha beljebb kerülünk a rendszerben, mindjárt több helyünk lesz az asztalnál. A befolyás nem a tagság eredménye

– emelte ki Terták Elemér, az MKT elnökségének tagja, a K&H Bank Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. Jelezte, hogy az Európai Központi Bank tagjai továbbra is régi tagországok képviselői. Hozzátette továbbá, hogy szoros uniós kötődésük miatt a jelentős exportot bonyolító vállalatok kvázi már bevezették az eurót, így számukra nem hozna különösebb változást az euró hivatalos bevezetése. A változás a kisvállalkozói vagy szolgáltatói szektorban járna többleteredménnyel.

Mint Gottfried Péter rámutatott, az euró önmagában nem jelent automatikusan felzárkózást, bár kétségtelenül vannak olyan eurót használó országok, amelyek sikeresek voltak, mint Németország, Ausztria, Hollandia, vagy a balti államok.

De vannak olyanok is, amelyek nem vezették be, mégis konvergáltak, ilyen Lengyelország, Csehország és egyes szakaszokban Magyarország. E tagállamok képesek voltak felzárkózni az eurót használó déli tagországokkal szemben.