A hitelekkel sikerült elkerülni az összeomlást

A koronavírus-járvány hatására bevezetett állami és jegybanki hitelprogramok mentették meg a magyar munkaerőpiacot – ezt állapították meg kutatók a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányukban. Tavaly hatalmas hullámvasutat járt be a hazai munkaerőpiac, az áprilisi tömeges elbocsátások után a nyár végére helyreállt a foglalkoztatottsági szint, és augusztusban 4,6 millióan dolgoztak, 30 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az idei év eleji megingást leszámítva azóta is kitartott ez a lendület, sőt júliusban már 4,7 millió foglalkoztatottat mért a Központi Statisztikai Hivatal.

A tanulmány készítői kiemelték: 

a koronavírus-járvány hatására bevezetett jegybanki és állami hitelprogramokat igénybe vevő, öt főnél nagyobb vállalatok létszámadatai jóval kedvezőbben alakultak 2020 márciusa és decembere között, mint a hasonló, viszont a programokat nem használó cégek foglalkoztatottsága. 

Hozzátették továbbá, hogy a mért hatás a legnagyobb mértékben a Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá!-nak, és a beruházási hiteleknek köszönhető, illetve leginkább a kisvállalatoknál mutatható ki. Ez a komplex gazdasági programcsomag is eredményezte, hogy a vállalati hiteldinamika 2020 végén is közel két számjegyű növekedést mutatott, míg a foglalkoztatottak száma mindössze 40 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Mint azt a kutatók írják, a gazdasági válsághelyzetekben drasztikusan visszaeső hitelkínálat jelentősen ronthatja a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit, ami rendszerint negatív reálgazdasági következményekkel jár együtt. Emlékeztetnek továbbá, hogy 

Magyarországon a 2007–08-as válságot követően évente 4-5 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány, ezzel párhuzamosan csökkent a GDP, és nőtt a munkanélküliség. 

A szigorú vállalati hitelkondíciókra válaszul vezette be a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban a Növekedési hitelprogramot, ennek hatására a GDP szintje 1,7 százalékponttal, a foglalkoztatottak száma pedig 17 ezerrel növekedett. 

A program népszerűségét mutatja, hogy 2020 márciusáig összesen több mint 2700 milliárd forint értékben támogatta a kis- és középvállalatokat.

Az NHP Hajrá! elindítását 2020 áprilisában jelentette be a jegybank, amely az Új Széchenyi-kártya programmal vagy az MFB-csoport és az Eximbank csomagjaival 

együtt összesen 2000 milliárd forint keretösszeget biztosított a cégeknek. Ez az összeg a 2019-es év teljes vállalati hitelkibocsátásának nagyjából a 70 százaléka volt 

– mutattak rá a tanulmány készítői. A vizsgálat alapján megállapították, hogy a beruházási és az NHP Hajrá!-s hitelt felvevő vállalatoknál a támogatott programok 1,5 fő körüli, arányaiban 6, illetve 5 százalékos létszámtöbbletet okoztak 2020 decemberére, a kisvállalatoknál pedig 0,7 fős, arányaiban 4 százalékos növekedés volt tapasztalható. A támogatott forgóeszközhitelt felvevő vállalatoknál némileg kisebb mértékű (0,7 fős, 2,7 százalékos létszámtöbblet) volt a hatás.