A moratórium végén nőhet a nem fizető adósok aránya

Egészséges, és nagyon alacsony szinten mozog a hitelintézetek nemteljesítő hiteleinek aránya (NPL-ráta) Magyarországon: a mutató a második negyedév végén 3,5 százalék környékén mozgott, miközben az érintett hitelek állománya tavaly több mint 35 százalékkal csökkent, és hozzávetőleg 700 millió eurót tett ki a múlt év végén – mondta a Figyelő tudósítása szerint a kintlévőség-kezeléssel foglalkozó EOS Csoport által rendezett mai háttérbeszélgetésen Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója.

A hiteltörlesztési moratórium vége utáni időszakban ugyanakkor – tette hozzá – az NPL-ráta jelentősen, nagyjából 6 százalékponttal növekedhet Magyarországon,

vagyis a jövő év végére, 2023. elejére elérheti a 8-10 százalékot is.

Az ugyanakkor nem várható, hogy óriási új állomány zúdulna a követeléskezelői piacra, akár 15-20 százalékos NPL-ráta mellett. Lencsés Tamás szerint a novembertől csak rászorultsági alapon elérhető törlesztési moratórium jövő év közepére várható, teljes kivezetése után ismét beindulhat a követeléskezelési piac, először a vállalati, majd pedig a lakossági oldalon is. Az EOS Csoport – hangzott el – idén is megvizsgálta az egyes országokban keletkező nemteljesítő hitelállomány alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, szinte minden országban csökkent a nemteljesítő hitelek száma és aránya egyaránt. A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet vizsgálva Albánia (-65 százalék), Ukrajna (-38), Lettország (-31) és Magyarország (-35,6 százalék) produkálta.

„Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kintlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen csökkent,

egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk növelheti a jelenlegi várakozásokat a nemteljesítő hitel-állomány tekintetében”

– hívta fel a figyelmet Lencsés Tamás. A megtakarításokat szemlélve ugyanakkor az látható – tette hozzá -, hogy a legalább 3 hónapra elegendő megtakarítással rendelkező lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között, függetlenül a moratórium igénybevételétől.

Az EOS Csoport elemzése arra is kitér, hogy a törlesztési moratóriumban résztvevő lakosság mire használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket:

a 2021 júniusában közzétett adatok alapján az érintettek 63 százaléka tett arról említést, hogy mindennapi megélhetésre fordította az így keletkezett többletet,

ami szintén az NPL-ráta várható növekedésére enged következtetni. „Ugyan a már kintlévőség-kezelőkhöz került tartozásoknál nem volt és most sem érvényes az állami törlesztési moratórium, cégünk mégis önkéntesen biztosította egy moratórium lehetőségét, amellyel a járvány hatásai miatt legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak segítséget nyújtott – ezzel azonban adós ügyfeleink töredéke, mindössze 0,04 százaléka élt” – mondta el az ügyvezető igazgató.