Az elemző jövőre még magasabb átlagkereset-emelkedést vár

A magas bérdinamika legfőbb hajtóereje továbbra is az állami szférát érintő ütemezett bérrendezés, amelynek következtében két számjegyű, augusztusban 10,7 százalékos volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában ennél számottevően mérsékeltebb, 7,2 százalékos – jelentette ki Virovácz Péter, az ING elemzője azt követően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közölte, augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A részletes adatok alapján az is beazonosítható, hogy mely területeken mozdult el felfelé a dinamika. A szezonális munkák és a munkaerőhiány következtében a versenyszféra átlagánál jóval magasabb ütemben nőttek a bérek a mezőgazdaságban. A bányászat területén is kiemelkedő számokat látni, ez azonban sokkal inkább az előző évi alacsony bázis hatása, vélhetően egyes bérkiegészítések tavaly augusztusi elmaradása miatt. Nem meglepő módon a munkaerőhiánnyal sújtott építőiparban dolgozók is közel 9 százalékos bérnövekedést regisztráltak. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is erősödött a bérkiáramlás, ám a 7,1 százalékos növekedés még mindig elmarad az átlagtól, vagyis folytatódik a szektor leszakadása kereseti szempontból

– mondta Virovácz Péter, aki előretekintve már a minimálbér jövő évi emelésének munkaerőpiaci hatásait is várja.

Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez jelentős többletterhet ró majd a vállalatokra. A gazdaság munkaerőhiányos állapota, valamint a beruházási javak nehézkes beszerzése pedig tovább szűkíti a vállalatok mozgásterét. Az így kialakult helyzet pedig érdemi inflációs kockázatot hordoz magában, ami megjelenik az ING idei évre várt 4,9 és jövőre várt 4,5 százalékos inflációs előrejelzésében

– árulta el az elemző.

Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője szerint a versenyszféra bérfolyamatait némiképp mérsékelhette az összetételhatás, vagyis hogy a kilábalás során a válság által leginkább érintett, alacsony átlagkeresettel jellemezhető ágazatokban nőtt gyorsabb ütemben az alkalmazotti létszám, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban az előző évhez képest 10 százalékkal.

A versenyszférában megállt a keresetek növekedésének lassulása augusztusban, ami a munkaerőhiány fokozódását mutatja. Az átlagkereset az év végéig 8-9 százalékkal emelkedhet. Jövőre ugyanakkor érdemben magasabb, 10 százalék feletti dinamikára számítunk a körvonalazódó 20-20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, valamint az állami szféra több szektorát érintő bérrendezések nyomán. A kötelező legkisebb bérek emelése azonban kockázatot jelent a kisebb vállalkozások számára, ahol érdemben magasabb a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Esetükben szükség van az adóterhek csökkentésére is, míg a nagyobb vállalatok várhatóan kisebb nehézségek árán ki tudják ezt majd gazdálkodni

– szögezte le Molnár Dániel.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is hangsúlyozta, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók. A nyitás miatti felfutott munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatok fényében lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20 százalékot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő-keresletet meghaladó piacon. A szakember úgy véli, jövőre a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől, és még a várható masszív inflációt figyelembe véve is közel 10 százalékos reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bírhat.