Drágítaná az autózást és növelné a rezsit az uniós klímaterv

Kedden kerül terítékre az uniós országok energiáért felelős miniszterei előtt az a javaslatcsomag, amely az európai lakosság magas energiaárak elleni védelméről is szól. A már nyilvánosságra hozott eszköztár sajátos vonása, hogy az arra rászoruló lakosság terheinek csökkentéséhez részben és közvetve, de éppen a lakosság zsebéből venné ki a pénzt. Az elgondolás veszélyt jelenthet a magyarországi háztartásokra is, amelyeket az elmúlt években és jelenleg is megvédenek a négy lépésben csökkentett, majd alacsony szinten tartott áram-, gáz-, illetve közüzemi tarifák, de most nem csak a rezsiről van szó.

A furcsaság abból adódik, hogy a támogatásokra létrehozandó támogatások forrása az a szociális klímaalap lenne, amelyet a felgyorsított klímavédelmi intézkedések (Fit for 55)  lakossági hatásainak mérséklésére kellene létrehozni. Az alapra azért van szükség, mert a Fit for 55 megvalósítása – azaz, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenjen az unió károsanyag-kibocsátása a korábban megcélzott 40 százalék helyett – extra kiadásokkal jár.

A nyáron elfogadott terv szerint az alapban felgyűlő 72 milliárd euróból a tagállamok 2025 és 2032 között segíthetnék meg a rászoruló polgáraikat, a mostani elképzelés szerint azonban a pénz már rövid távú intézkedésként felhasználható az árak elszabadulására való reagálásként. 

Ám ehhez fel kell tölteni a klímaalapot. Miből is? Abból a befizetésből, amely úgy keletkezik, hogy kiterjesztik a közúti közlekedésre és az épületek energiaellátására a szén-dioxid-kvóta-kereskedelmi rendszert (ETS, Emission Trading System). Vagyis a lakosság is fizet majd azért, ha tankol, vagy ha a háztartásában energiát használ. Ha nem akar többet fizetni, akkor kevesebbet autózik, és kevesebbet fűt. Igaz, hogy e büntetőkvóták közvetlenül nem a háztartásokat, hanem az üzemanyagot és a háztartási energiát forgalmazó cégeket terhelik majd, de borítékolható, hogy megnövekedett kiadásaikat tovább fogják hárítani a lakosságra. Sovány vigasz, hogy jelen szabályozás szerint Magyarországon csak az üzemanyag szabadáras, míg az áram, a gáz és a távhő ára szabott, hiszen az sem kívánatos, hogy az egyetemes szolgáltatók terhei növekedjenek. 

A Fit for 55 egyébként más meglepetést is tartogat a lakosságnak, például az energia minimális áfakulcsának megemelését. Elér az emberekig a felpörgetett klímavédelmi csomag azon intézkedésének a hatása is, amely szerint a sápot kivetik a kvótavásárlásra eddig nem kötelezett hajózási és a légi közlekedési vállalatokra, ráadásul még meg is drágítják a kerozint. A két szolgáltatás személyszállítási ágának esetében közvetlen a lakossági hatás, hiszen többe kerülnek majd a jegyek, az áruszállítás drágulása pedig az érintett termékek árának növekedésén keresztül, lépcsőzetesen lapítja a polgárok pénztárcáját.

Ahogyan az is, hogy megdrágulnak egyes olyan, az EU-n kívülről érkező importtermékek, amelyek előállítása érdemi mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával jár. A drágulás éppen akkora, mint amennyit az EU-n belüli előállításuk esetén a termelőknek a szén-dioxid-kvótáért kellene fizetniük. 

Mélyebben a zsebébe kell majd nyúlnia a kvótát már eddig is fizető ipar- és energiavállalatoknak is. Számukra ugyanis majd kevesebb kvótát bocsát ki az ETS rendszer, ez pedig megnöveli a kvóta árát. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy csökkentse a beruházók szemében a károsanyag-kibocsátással járó tevékenységek vonzerejét, és kívánatosabbá tegye a környezetkímélő technológiákat.

Bár a Fit for 55 júniusi elfogadásakor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette, hogy a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdaság kora lejárt, utódainknak pedig egészséges bolygót kívánunk hátrahagyni, ebből rövid távon a lakosság számára az a biztos – ami már fent is szerepelt –, hogy kevesebbet és drágábban autózhat, nagyon kell a fűtésen spórolnia, és számos ipari termékért is többet kell majd fizetnie.