Elbukott a sertéságazat, a békeévek pedig véget értek az agráriumban

Kezd kettészakadni a mezőny, a növénytermesztők alapvetően optimisták a magas árak miatt, míg az előbbiek terményeiből készülő takarmányokat feletető állattenyésztők pesszimisták 

– mondta a Takarék AgrárTrend Index harmadik negyedéves eredményeit ismertető tájékoztatón Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. Az index összeállításakor ügyfelekkel folytatott beszélgetések kulcsszavai az energia, a műtrágya és az árazási politika voltak – mondta. Az energiát az égbeszökő árak miatt emlegették főként, míg a műtrágya is hasonló aspektusban került szóba, ami kiegészült azzal is, hogy egyáltalán mennyire lesz elérhető a termék. 

A magasba szökött költségek miatt szintén kulcsfontosságúvá vált az árazási politika, 

amivel kapcsolatban az ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy az állattenyésztőknél, valamint a kertészeti ágazatban az látszik, hogy a termelőknél nem nőnek az árak, de a boltokban igen.   

Az egyes ágazatokat elemezve elhangzott, hogy a szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajos magvak termékpályákon derűlátóak a szereplők, átlag feletti az alindex értéke. A búzaaratás jól sikerült, jó a minőség, és gyakorlatilag nincs az a mennyiség, amit ne lehetne eladni. A világpiaci árak továbbra is magasak, de a műtrágyahelyzet fokozódik, ennek ellenére ha az előző évi jövedelmezőséget nem is érik el a termelők, a sokéves átlag jövedelemszint elérhetőnek tűnik. A kukoricahozamok gyengébbek mint tavaly, de az árak nagyon magasak, és a termelők elmondásai szerint a kilátások jobbak mint nyáron. 

Az állattenyésztők között a baromfihús-termékpálya helyzetértékelése a legjobb. 

Mivel ott a legmagasabb az integráltság foka, az értékesítési árak már majdnem teljesen lekövették az inputok drágulását. A takarmányárak – a pulyka kivételével – érvényesíthetők a termelői árakban, lassan a feldolgozói átadási árakban is. A feldolgozói oldalon viszont az energiaárak emelkedése kihívás elé állítja a piac szereplőit, hiszen a költségek egyik meghatározó részét az energia adja. 

A hazai húsmarha-tenyésztés főként élőállat exportra alapozott, a beszámolók szerint ezek piaca stabil. A tejpiacon is növekednek az inputköltségek, viszont mivel itt főként vegyes gazdaságokban folyik a termelés – vagyis a megtermelt takarmányt etetik fel az állatokkal – nem kell vészharangot kongatni – fogalmazott Hollósi Dávid.

Az állati termékpályák közül a legpesszimistább a sertésé. A sertéstartók vagy nem tudják eladni disznóikat, vagy 340-350 forintos kilónkénti áron adhatnak túl állataikon, miközben az önköltségük 400 forint körül van. Kína újjáépül az afrikai sertéspestis után, így befulladt az uniós export. 

A sertéságazat elbukott, gyakorlatilag 30 éve folyamtos leépülésben van, nem sikerült visszaállítani a növekedési pályára

– jelentette ki az ügyvezető igazgató.

Az index kiemelkedő javulást mutat viszont a szőlő-bor termékpályán. Az idei szüret országos átlagban jól sikerült, az értékesítési csatornák pedig nagyrészt helyreálltak, hiszen a korlátozások nagy részét, amely főként a vendéglátóhelyeket érintette, feloldották a nyári szezonra.

A leginkább pesszimista termékpálya a gyümölcságazat, amely köszönhetően a tavaszi fagyoknak, súlyos károkat szenvedett. 

Szintén az átlag alatti kilátásokat mutat a tojástermékpálya. Idén a hazai kereslet csökkent, miközben a már említett takarmányár-emelkedés a tojás termelői árában még nem jelent meg, várhatóan csak az utolsó negyedévben fog, amikor tisztességes jövedelemre tehetnek szert a termelők.

A Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar 2021-es évének vízválasztója az lesz, hogy világszerte hogyan alakul a kukorica árszintje az október–novemberi aratás után. Ez alapjaiban befolyásolja az állattenyésztők és az ipar helyzetét. A Takarékbank harmadik negyedévi megkérdezése alapján a termelők az ideihez hasonló árakra számítanak, többen számoltak be arról, hogy az idei termés jó részét betárolják, várva a mostaninál még kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. Ez viszont az állattenyésztési pályákon jelenthet további alapanyag-drágulást. 

Az agrárium az energiaárak alakulását is élénk figyelemmel követi, hiszen a drágulás mind a termelésben, mind a feldolgozásban komoly kihívás elé állítja a szereplőket. Az élelmiszer-termelés költségszerkezetére emellett jelentős hatással lesz a minimálbér emelése is, így az élelmiszer-kereskedők oldaláról a beszerzési árakban ezeknek érvényesülnie kell ahhoz, hogy fenntartható maradjon az élelmiszer-gazdaság.