Versenyeznek a bankok az agrár ügyfelekért

A Magyar Nemzeti Bank Zöld Programja részeként 2020 decemberében vezette be Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény programját az olyan vállalati és önkormányzati finanszírozásokra, melyek esetében a hitel vagy éppen kötvény környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket finanszíroz. Ez a kedvezményezetti kör 2021. szeptember elsejével kibővült a hazai agráriummal. 

A hitelintézetek tehát a fenntartható agráriumot és élelmiszeripart szolgáló finanszírozások nyomán is élhetnek a tőkekedvezménnyel, s ennek révén kedvezőbb kondíciójú hiteleket nyújthatnak zöld vagy zöldebbé váló ügyfeleiknek

– hívja fel a figyelmet Jókuthy Laura, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezető szakértője az Agroképen közölt publikációjában.

A környezeti fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen a mezőgazdaság támogatása, hiszen annak környezeti hatása jelentős. Ezt mutatja például, hogy az Európai Unió területének 39 százalékát mezőgazdasági céllal hasznosítjuk. Magyarországon ez az arány több mint 50 százalék, így nagymértékben befolyásolja a természeti erőforrásainkat, a talajainkat, a vízkészleteinket, az élőhelyeinket és az éghajlatváltozásban is fontos szerepet játszik. Ezáltal a zöld finanszírozásnak is kulcsterülete, melynek erősítését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többek közt kedvezményes tőkekövetelményekkel is támogatja.

Az említett kedvezmény program kialakításakor elsődleges kiindulópont volt az EU Taxonómia Rendelete. Ebben a fenntartható pénzügyi keretrendszerben az a cél, hogy azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek környezeti szempontból fenntarthatók, kedvezőbb kondíciókkal finanszírozhassák. Indulásakor a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény program még szűk iparági lefedettséggel rendelkezett (megújuló energia és minősített zöld kötvények), amelyhez ugyanakkor a hazai bankok – mérlegfőösszeg alapján – 75 százaléka csatlakozott. Mindez komoly érdeklődést jelez a piac részéről. Az agrárium a kiindulópontnak tekintett EU Taxonómia Szakértői mellékletében egyelőre nem szerepel, mivel a közös agrárpolitikáról folyó tárgyalások jelenleg is zajlanak, de a környezeti fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen a mezőgazdaság támogatása.

A magyar jegybanki program keretében az MNB pozitív ösztönző révén bátorítja a zöld hitelezést, immáron tehát a hazai agráriumban is, 

mégpedig úgy, hogy a környezetileg fenntartható vállalati és önkormányzati kitettségek adott évi tőkekövetelményének egy részét vagy teljes egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében.

Kik lehetnek zöld agrár ügyfelek?

A meglévő uniós és hazai szabályozási keretek alapján fenntarthatósági szempontból az agrár-környezetgazdálkodási vagy ökológiai gazdálkodási támogatási programban résztvevők és a Natura 2000 gyepfenntartási kötelezettséggel rendelkező gazdálkodók jelentik a zöld agrár ügyfelek bázisát. Az MNB sávos kedvezményének van egy támogató-ösztönző volumenelvárása is, amely szerint, ha az ilyen típusú földterületek aránya eléri az 50 százalékot, akkor a finanszírozó bank 5 százalékos tőkekövetelmény-kedvezmény érvényesíthet, 75 százalékos aránynál pedig 7 százalékot. Bár az utóbbi években növekedés tapasztalható, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya hazánkban – 2019-es adat alapján – mintegy 5 százalék, mely elmarad az EU-s átlagtól. Az unió erre vonatkozóan is rendelkezik célértékkel, miszerint az öko területek arányának 2030-ra 25 százalékot kell elérnie. Ez is alátámasztja, hogy a programban a sávhatárok kedvezőbbek az öko területek esetében, hiszen, ha 25 százalék az említett területek aránya, már jár az 5 százalék kedvezmény.

A zöld ügyfelek esetében a legtöbb hiteltípusra alkalmazható az MNB szabályozása, amennyiben a hitelcél növénytermesztéshez vagy állattenyésztéshez kapcsolódik, teljesülnek bizonyos szabálysértési kritériumok, illetve az öko gazdálkodók rendelkeznek érvényes átállási vagy ökológiai tanúsítvánnyal.

Milyen típusú zöld ügyletek finanszírozása támogatott a programon belül?

Ökológiai tanúsítványt nemcsak szántóföldi növénytermesztésre „nyerhet” el a gazdálkodó, hanem például állattartói, gombatermesztési vagy éppenséggel élelmiszeripari feldolgozói tevékenységre is. 

A termesztett gomba mennyiségére vagy éppen az éves állategységre vetítve 25 százalék öko előállítás 5 százalék kedvezményt jelent, 50 százalék öko arány után pedig 7 százalék kedvezmény jár a bank második pilléres tőkekövetelményében.

Ugyanakkor például egy biobor előállítása esetén – ha ebből az értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 10 százalékot – a hitelező bank már számíthat az 5 százalék tőkekövetelmény-kedvezményre. A bioélelmiszer előállítás penetrációja meglehetősen alacsony hazánkban, így a program szempontjából alacsonyabb belépési kritériumok érvényesülnek.

A rovarok Magyarországon a legfontosabb kultúrnövények 75 százalékát porozzák be. Legismertebb beporzóink pedig a méhek, akik a mezőgazdasági tájaink természeti állapotáról is sokat elárulnak. Emiatt a méhészeti ágazat fejlesztése külön alpontot kapott az MNB kedvezményprogramjában. Méhészek és növénytermesztők számára is választható hitelcélok jelentek meg, melyek a biodiverzitás javítására és a méhtartói tevékenység eszközbeszerzésére összpontosítanak. A banki tőkekövetelmény-kedvezmény mértéke itt 5 százalék.

A biodiverzitás talaján maradva át is „kapcsolhatunk” a következő alpontra, amely a nem termelő, de élőhely-fejlesztő beruházásokat tartalmazza, s amelyekhez külön Vidékfejlesztési Program Felhívás volt kapcsolható. Hasonló felhívások megjelenése és sikeres pályázatok a jövőben is kívánatosak lennének. A kedvezmény mértéke itt is 5 százalék.

Az agráriumban használt gépi eszközök palettája meglehetősen széles, s ezek egy része – megfelelően használva – jó segéderőt jelenthet a fenntartható agrárgyakorlatok meghonosításához. A kedvezmény programban a fenntartható gazdálkodás eszközei mellett a Vidékfejlesztési Programban megvalósuló a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések is támogatottak.

Önmagában az eszközök megléte viszont még nem garantálja a földhasználat változását, a talajállapot és a szervesanyag-tartalom javulását, a vizek mennyiségi és minőségi állapotának javulását, a táji vízvisszatartást vagy épp a biodiverzitás erősítését. Ezért az eszközbeszerzések kedvezményben való részesítésének feltétele, hogy ezen környezeti kategóriákból több környezeti célkitűzést is válasszon és teljesítsen az ügyfél a hitel futamideje alatt. A teljesség igénye nélkül például ilyen célkitűzés

a forgatás vagy talajmunka nélküli művelésmód alkalmazása az üzem szántóterületének legalább felén, erózióvédelmi célú növénysávok kialakítása, őshonos fajú mezővédő erdősáv telepítése, szakaszváltó legeltetési mód a gyepterületeken, mulcshagyó tarlóápolás vagy épp a talaj vízbefogadását, vízmegtartását szolgáló agrotechnológiai eljárások. 

A kedvezmény mértéke itt is 5 százalék.

Hazánk épületállománya rendkívül elavult, ebből adódóan az agrárvállalkozások energiahatékonysági és megújuló energiatermelési beruházásai is a támogatott kategóriába esnek, amennyiben minimum 30 százalék energiahatékonysági javulást érnek el, a finanszírozásra igénybe vehető tőkekövetelmény-kedvezmény 5 százalék.

A vállalati és önkormányzati Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény program részletes feltételrendszere elérhető az MNB oldalán. Nagy várakozás övezi a piaci szereplőket, így joggal bízhatunk benne, hogy a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény program kiterjesztése kellő hajtóerőt jelent a hazai agrárium és élelmiszeripar fenntarthatóbb működtetésének beindításában és elterjedésében.