Káosz a vakcinapiacon, dollármilliókról szól a vita

Egy átlagosnak tűnő irodában ülünk. Megsaccolható, hogy mennyi oltalom található itt?

Áh, rengeteg. Csak a telefonomban 270, vagy ha az itt lévő televíziót nézzük, csak védjegyből van rajta 70 körül. A bútorok formatervezése, a szövethasználat, a színtechnológia… Ha ezt a palack vizet megfogja: a formája formatervezési mintával védett, a neve védjeggyel biztosított, a palack anyagösszetételéről nem is beszélve.

Ha elkészül a koronavírus elleni magyar vakcina, ebben az épületben, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában kopogtatnak majd a fejlesztői?

Igen, ha azt szeretnék elsődlegesen, hogy Magyarországon meglegyen az oltalma, utána pedig erre alapozva más országokra vonatkozóan is megszerezhető az oltalom.

És mennyi idő alatt dönt a hivatal?

Van egy olyan nemzetközi szabály, hogy a benyújtás után 18 hónapig nem hozható nyilvánosságra egy szabadalmi bejelentés. Ezalatt viszont a bejelentő már elkezdhet azon gondolkozni, miként fogja gyártani, hasznosítani, hogyan viheti piacra az elképzeléseit. Ha eközben bárki más is bejelentené ugyanazt a megoldást, az elsőnek már meglesz a védelme. Másfél év letelte után kezdhetünk foglalkozni a bejelentéssel érdemben, akkortól viszont, ha minden rendben van, akár öt-hat hónap alatt is megadható a szabadalom.

Gyors kitekintő a nemzetközi piacra: szakmai szemmel mi a helyzet a már forgalmazott vakcinák világában?

Teljes a káosz, már ami a szellemi tulajdon védelmének kérdéseit illeti. Az alapvető probléma az, hogy ma nem magától értetődő, mi az elsődleges érték: a szabadalmas érdekei vagy a közegészségügyi szempontok kezelése. Vannak olyan vakcinagyártók, amelyek azt mondták, hogy miután az államtól kapott közpénzt használták a fejlesztésre, közjóvá teszik az eredményt. Másoknak viszont nem a társadalmi hasznosság a legfontosabb, hanem a gazdasági haszon.

Komoly érdekharcokról, dollármilliókról szóló viták zajlanak.

Kik a hivatal leggyakoribb vendégei?

Az egészség- és gyógyszeripar adja a szabadalmak harmadát. Mögöttük a vegyipar és az elektronika áll, de erős az anyagtechnológia is.

Aztán ott az élelmiszeripar, ahol a védjegyoltalom a meghatározó, ma 11 ezer ilyen hazai oltalom létezik, Ausztriában 33 ezer, ami jól mutatja, hogy lehet még bőven javítani a márkaépítésen. Vagy a napokban hallottam például, hogy 576 hidat újítanak fel vagy építenek ma Magyarországon. Egy híd terve építészeti, tervezői mű, amely szerzői jogi oltalommal védett. Egyébként a szerzői joggal érintett iparágakban – ebben benne van többek között a szoftverfejlesztés és az alkotói művekkel kapcsolatos jogoltalmazás – Magyarország a GDP-termelő képessége és a foglalkoztatotti aránya alapján az első tízben van az egész világon.

Gyakori, hogy valaki feltalálja a spanyolviaszt?

Igen, nagyon gyakori. Előfordulhat, hogy van egy nyilvánosságra hozott találmány valamelyik távoli ország hivatalában, ám a feltaláló nem hasznosította, nincs belőle egy darab sem, más mégsem kapja meg az oltalmat ugyanarra, hiszen az már ismert, nem új. De ha valaki komolyan gondolja az oltalomszerzést, először célszerű az SZTNH valamelyik előzetes újdonságkutatási szolgáltatását igénybe vennie, megelőzendő egy kudarcra ítélt szabadalmi bejelentés miatti felesleges pénzkiadást.

Az oltalmak másolója többnyire lebukik?

Nagyon komoly az ellenőrzés, elsősorban a tudatos jogtulajdonosok részéről. A jogokat tulajdonolni egy dolog, de az érvényesítésükkel, a védelmükkel is foglalkozni kell. Az egyik nagy építőkocka-gyártó cégnek komplett csapata van arra, hogy a hetente megjelenő négy-öt hamisítvány ügyében azonnal megtámadja a gyártót. Mi abban tudunk segíteni, hogy alap-, közép- és felsőfokon képzünk. Az általunk is felkészített szakemberek alkalmasak arra, hogy segítsék a hazai kis- és középvállalkozásokat, egyetemeket, magánszemélyeket a jogérvényesítés során.

Előfordul, hogy a hivatal hibázik?

A lehetősége fennáll, ám ha végignézem a gyakorlati folyamatot, minimális az esély arra, hogy olyasmit tartsunk újdonságnak, ami már létezik. A nálunk elérhető publikus és nem publikus adatbázisok, a szakmai tudás és a ránk jellemző szabályozás éppen azt szolgálja, hogy a lehető legnagyobb valószínűséggel tudjuk azt mondani egy megoldásra, hogy az ténylegesen nóvum. Ezzel szemben az ázsiai piacon például találunk olyan országot, ahol viszonylag gyorsan megadják a szabadalmat, ám csupán 50-60 százalékos megalapozottsággal. Ha másnap valaki beviszi majdnem ugyanazt, nem kizárt, hogy arra is megadják a szabadalmat, aztán majd a piaci szereplők megküzdenek egymással. Különbözik a szabályozás logikája. Az Egyesült Államokban megint más jellegű rendszert építettek ki, ott nagyon erős a jogérvényesítéssel foglalkozó ügyvédek szerepe.

Több előadásában is kiemelte, hogy a hazai kkv-k csupán 3,3 százalékának van bejegyzett oltalma, szemben az európai 8,8 százalékos átlaggal. Ha már az előbb a vakcináról beszéltünk: lehet a bejegyzést ugyanúgy kötelezővé tenni, mint több ágazatban a koronavírus elleni oltást?

Nem, hiszen ez az eljárás arról szól, hogy valaki a szabad piacon saját magának monopoljogot szerez vagy sem. Ebben rosszul állunk, ezért fontos, hogy tájékoztassuk és meggyőzzük a vállalkozásokat.

Kreatívak vagyunk, ügyesek, ám amit ehhez hozzá lehet tenni oltalmakban, hasznosítási tudományban, ahhoz már nem értünk.

Ha abban előrébb tudunk lépni, hogy miként kell egy szellemi tulajdonjogot megszerezni, megtartani, megvédeni és hasznosítani, akkor azzal már tényleg lehet a kanyarban is előzni.

A hivatalnak is van monopoljoga, igaz?

Igen, kizárólag mi adhatjuk ki azokat a határozatokat, amelyek kimondják egy tulajdonjogról, hogy azé, aki beadta az igényt, vagy hogy a beadvány megfelel bizonyos feltételeknek. Kiemelt közhatóságként működünk, és azon kevés állami szervek közé tartozunk, amelyek a saját bevételükből élnek, nincs állami forrás, ami a hivatal függetlensége miatt fontos tényező. Évente 4,5-5 milliárd forint árbevételt érünk el a 180 fő körüli erőforrással, 40-48 ezer üggyel, 63 szolgáltatással.