Magyarországon emelkedhetnek az egyik legjobban az öregedéshez kapcsolódó kiadások

Az európai társadalmakban egyre több 65 év felettire egyre kevesebb munkaképes fiatal jut, és az időskor is egyre jobban kitolódik, hosszabban elnyúlik. Jelenleg Magyarországon a 65 éves koron túli várható élettartam plusz 15 év körül mozog, azonban ezzel bőven elmarad az EU-s 18 éves átlagtól. 2070-re azonban várhatóan további 7 évvel nő ez a szám hazánk esetében. Világos, hogy ebből kifolyólag az öregedési kiadások – beleértve a nyugdíjon túl az egészségügyi ellátást, a hosszú távú öngondoskodást és az oktatási kiadásokat is – folyamatosan emelkedni fognak, ez pedig az Európai Bizottság 2021-es Öregedési riportja szerint szinte minden EU-tagállamot jelentős kihívás elé állít a következő 50 évben. A kulcskérdés az, pénzügyileg mennyire fenntartható az állami nyugdíjfolyósítás, és így mennyire szerencsés csak erre támaszkodni. Az előrejelzés ebben nem a legoptimistább: azt a lehetséges jövőképet vázolja fel, miszerint 2070-ig az állami helyettesítési ráta – vagyis az átlagos nyugdíjak az átlagbérhez viszonyítva – szinte minden tagállamban csökkenni fog, az EU-ban átlagosan 9,5 százalékponttal a 2019–70 közötti időszakban. Azonban Magyarország sem lesz képes az előrejelzések alapján csökkenteni a helyettesítési rátát, ugyanis hazánkban ez az arány 3,3 százalékkal emelkedik majd. Az öngondoskodáson alapuló nyugdíjreformok tehát egyre fontosabb szerepet tölthetnek be az európai emberek életében.

Ezalól Magyarország sem kivétel, az előrejelzésben ugyanis az látszik kirajzolódni, hogy

az öregedéshez kapcsolódó kiadások nálunk és még 14 másik EU-tagállamban nőnek majd a legnagyobb mértékben az elkövetkezendő évtizedekben.

Jogosan merül fel a kérdés, felismerve ezt a tendenciát, hogy nyitott-e a magyar lakosság pénzt félretenni, gondolva az időskorra. Az adatok az OTP Nyugdíjpénztár három negyedéves eredményei alapján elég biztatók: az új pénztártagok száma 2021 harmadik negyedévében több mint 35 százalékkal nőtt 2020 első 9 hónapjának eredményeihez képest. Ez összesen 12 700 fő csatlakozását és több mint 18 milliárd forintnyi befizetést jelentett, 14 százalékkal többet 2020 azonos időszakához képest.

Sokakat visszatart a nyugdíjcélú megtakarítástól az a gondolat, hogy a nyugdíjas életszakasz számukra még távolinak tűnik.

„Bár a nyugdíjas évek a legtöbbek számára 65 éves korban veszi kezdetét, érdemes minél hamarabb elkezdeni félretenni erre az időszakra. A nyugdíjcélú megtakarítást akár már kisebb, havi 5-10 ezer forintos összeggel is el lehet kezdeni” – mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Majd hozzátette: „Érdemes akár már a munkapiacra való lépés idejével egyidejűleg hangsúlyt fektetni a hosszú távú, nyugdíjcélú öngondoskodásra, hiszen minél előbb kezd el valaki félretenni, annál stabilabb és nyugodtabb évek elé nézhet majd időskorában” – tette hozzá.