Meglódult az uniós források lehívása

A 2014–2020-as uniós fejlesztési időszakban a Magyarország rendelkezésére álló források 71 százalékát már folyósította Brüsszel, szemben a tagországi átlagot jelentő 61 százalékkal – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Mivel lassan 2021 is véget ér, első ránézésre nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai részeredmény is vészjóslónak tűnhet, csakhogy a ciklus hét plusz három éves, így a támogatási összegeket 2023 végéig lehet lehívni. Ráadásul az idén javult a helyzet, hiszen tavaly év végén az EU-átlag 55 százalékon állt, a magyar mutató pedig 61-en, tehát azóta 6-ról 10 százalékpontra nőtt az előny. Az adott állam központi költségvetési igényétől függ, hogy milyen ütemezésben küld ki fejlesztési számlákat ellentételezésre az uniós testületnek. Magyarország rendszerint az év közepén és végén kezdeményez nagyobb, több százmilliárd forintos lehívást, vagyis az esztendő végéig tovább javulhat az egyenleg. 

A lassan mögöttünk maradó 2014–2020-as időszakban Magyarország 30,16 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,74 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,42 milliárdot ad.

A bizottság a ráeső részből mostanáig 18,06 milliárd eurót folyósított, ami – bár azóta a 360-as határt is átlépte a forint az euróval szemben – a korábbi kalkulációknál alkalmazott 350-es tervezési árfolyamnál maradva 6321 milliárd forintnak felel meg.

A 71 százalékos mostani részeredmény valódi értékét az mutatja meg, hogy az elmúlt egy-másfél évben gyakran a 10-12. helyen állt Magyarország a tagállamok sorában, most azonban a harmadik Írország (75 százalék) és Görögország (74) mögött. A visegrádi térségre szűkítve a kört, az összesítésben hozzánk legközelebb a nyolcadik lengyelek állnak 68 százalékkal, a csehek 67-tel tizedikek, az 53-on ragadó Szlovákia viszont csak hat uniós tagot előz meg.

Az odaítélt támogatási források terén a ciklus derekán még utcahosszal vezetett Magyarország, ez azonban nem feltétlenül előnyös, hiszen ha megborul a kötelezettségvállalás és a forráslehívás aránya, az megütheti a költségvetést is. Ez a manőver itthon nem okozott gondot, az sem róható fel az uniós forráslehívás ütemezésének, hogy az év első tíz hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2922 milliárd forintos hiánnyal zárt, külön októberben pedig 630 milliárd volt a deficit. A támogatási pénzek helyett ez sokkal inkább annak tudható be, hogy a Covid-válságból kifelé jőve a gazdaság újraindításának mindent alárendelt a kormány, így a fiskális politikát is.

Mindenesetre jelzésértékű, hogy míg Magyarország csak 10 százalékos tagállami túlvállalást engedett meg magának a saját költségvetése kockázatára és terhére, ez az arány Portugáliában 28, Görögországban 27, de még Romániában is 25 százalékos.

A 2014–2020-as uniós ciklus zárásával párhuzamosan gőzerővel halad a 2021–2027-es nyitása is. Az új fejlesztési időszak eddigi legnagyobb dobása vállalati szempontból a Ginop pluszban a technológiaváltó támogatási programként ismert 1.2.1-es felhívás volt,

amelyben 4804 cég pályázott együtt 465 milliárd forintra, s közülük 1719 projektgazdának meg is ítéltek 211 milliárdot beruházásokra.

Ráadásul tegnap a pályázat második köre is megjelent és társadalmi egyeztetésre került. Számos piaci szereplő várja a kutatás-fejlesztési konstrukciót is (Ginop plusz 2.1.1), amelyben több mint 136 milliárd forintra lehet majd pályázni.