Ötödével kerülhet többe az építőanyag jövőre

Elkötelezettek a termelés fenntartása mellett az ágazati szereplők, ezért nem tart a magyarországi építőanyaggyárak leállásától Tibor Dávid, 

az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának (HÉT) elnöke. Mint a VG megírta: Európa legnagyobb tetőcserépgyártó cégcsoportjának magyarországi ügyvezetője szerint az energiakrízis uniós szintű beavatkozást igényel, és az elszálló önköltség miatt gyárbezárásokra is sor kerülhet a gazdaságtalan mértékben megemelkedő termelési költségek, a potenciálisan túl magas végfogyasztói árak miatt. Üzemszünetre azonban a Creaton nem készül – közöltük akkor, és mint a szakmai tagozat elnöke megerősítette, a piac többi szereplője sem. Tibor Dávid szerint azonban reális forgatókönyv a szokásosnál nagyobb mértékű áremelés a jövő év elején, ami nem öngerjesztő folyamat, hanem ténylegesen költségvezérelt lépés lehet.

A hirtelen megnőtt energiaárak korrekciója, a jelenlegi energiaárszinttel számolva, a jövő év elején átlagosan 20 százalékos áremelést indokol az építőanyag-gyártásban, erre készülnek a HÉT tagjai

– jelezte a tagozati elnök. Az átlagban nagy a szórás, jellemzően 10–30 százalék között mozog, és szinte minden építőanyagot érint, a kevésbé energiaintenzív területet kevésbé, a többit nagyobb mértékben. Egy átlagosan 20 százalékos építőanyag-drágulás hatására nagyságrendileg 10 százalékkal kerül többe az építkezés és a felújítás.

Az építőanyag-gyártás legtöbb területén jelentős mennyiségű energiát használnak fel. A szálas és műanyag hőszigetelők, a gipszkarton lapok fogyasztói ára várhatóan 20 százalék felett fog emelkedni, a tégla és a kerámiaburkolatok ára akár még ennél is többel, a bányászott építőipari termékeké viszont átlag alatt nőhet. 

A jövő évtől fokozatosan megjelenő, az energiaköltség indukálta áremelések előtt nem sokáig élvezhették a piaci szereplők az alapanyagok piaci korrekcióját, a műanyag, az építőfa és az acél ára nemrég mérséklődött, igaz, máig ható drasztikus mértékű drágulást követően.

Egyik építési termék ára sem tudott visszatérni az egy vagy fél évvel korábbi szintre, ráadásul a bérköltségek, a csomagolási és a szállítási költségek is folyamatosan emelkedtek időközben – összegezte a HÉT elnöke. Az építőanyag-gyártók az elmúlt években sokat költöttek energiahatékonysági és kapacitásbővítő beruházásokra, de ilyen mértékű energiaár-emelkedésre senki sem volt felkészülve, és ezt a korszerűsítések sem kompenzálhatják. 

Éppen ezért készülnek a hazai gyártók arra, hogy közösen fordulnak a kormányzathoz, az üzemanyagok hatósági árazásának mintájára a vállalati energiaárak megfékezését szorgalmazva, hogy az áram és a földgáz árának az állam még időben plafont szabjon.

Az év elején még áruhiánytól szenvedő építőanyag-piacon közös érdek egy újabb krízishelyzet elkerülése, a nagyarányú drágulás ilyen szituációhoz vezetne. 

Bár a korábbiaknál nagyobb mértékű áremelés a költségek megugrása miatt egyre valószínűbb, felvásárlási lázra nem számít a szakember, mondván, hogy bár a termelés teljes kapacitáson zajlik, raktárra senkinek sem volt lehetősége termelni az idén, így nincs mit felvásárolni.

Az építőanyag-gyártók egyelőre más országokban sem jutottak közös nevezőre a kormányzati döntéshozókkal, követendő intézkedések sehol sem születtek ezen a téren, de mindenhol intenzíven keresik a megoldást az energiaválság megfékezésére – mondta Tibor Dávid. A magyar kormány által hatóságilag fixált üzemanyagárakat biztató jelnek, fontos piacmentő beavatkozásnak tekintik.