A válság óta kétezer milliárd támogatást kaptak a cégek

A lendület nem magától jött vissza

– nyilatkozta a magyar gazdaság teljesítményéről György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek.

A gazdaságvédelem és az újraindítás egyaránt sok munkát igényelt. A kormány Gazdaságvédelmi akciótervének legfontosabb célja az volt, hogy annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a koronavírus tönkretesz. Az intézkedéseknek köszönhetően ma többen dolgoznak Magyarországon, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor – közölte. 

A korábbi gazdasági válságokat felidézve és a mostani helyzetet összehasonlítva az államtitkár arról is beszélt, hogy megnőtt a kereslet a félvezetők és más alapanyagok iránt, nőttek a szállítási költségek. A tengeri szállítmányozás költsége például ötszörösére emelkedett. Ezt a helyzetet a multinacionális vállalkozások kihasználták, hatalmas nyereséget könyvelhettek el. A kormányok eközben igyekeztek támaszt adni azoknak, akiknek a járvány a mindennapjait lehetetlenítette el. A fő különbség az volt, hogy mit gondoltak a kormányok célravezetőnek. Egyes országokban az állami támogatások miatt voltak olyanok – az Egyesült Államokban például a munkavállalók negyven százaléka –, akik aztán nem is akartak visszamenni dolgozni. 

A magyar kormány filozófiája az volt, és ez ma sem változott, hogy minél több munkahelyet meg kell védeni és minél több embernek kell munka- vagy képzési lehetőséget biztosítani.

A vállalkozások kapcsán a lapnak arról számolt be, hogy:

a támogatást a fejlesztésekhez és a munkahelyek megerősítéséhez adták, cserébe a dolgozók megtartását várták. 

Beruházásösztönző programjainkkal másfél év alatt annyi vállalkozást érjünk el, amennyit korábban tizenöt évenként ért el a szakpolitika. 

Mint elmondta:

A válság kezdete óta a cégek több mint kétezermilliárd forintnyi beruházásösztönzési támogatást kaptak.

A beruházási ráta ennek köszönhetően a nehéz időszakban is 27 százalék felett maradt, öt százalékponttal meghaladva az uniós átlagot. Ez azért fontos, mert a jelen beruházása a jövő növekedése, ami az országnak aranyat ér. Az állam és a jegybank kedvezményes hiteleket tett elérhetővé. A válság kezdete óta közel ötezermilliárd forintnyi, nulla százalék körüli kamatozású hitel áramlott a vállalati szektorba. Tehát vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő segítség is elérhetővé vált. Az állam mindezek mellett több ágazatban bértámogatást biztosított, például a kutatás-fejlesztési szektorban az összerendezett tudás megvédése érdekében a fizetések negyven százalékát állta. Arra is figyelt a kormány, hogy a válság időszakában a külföldiek ne vásárolják fel a magyar cégeket.

Képzéseket is finanszírozott az állam, az alapozó informatikai kurzusra épülő képzést végzettek 94 százaléka már el is helyezkedett az új állásában. 

Ezeknek az intézkedéseknek, valamint az oltásnak köszönhetően az Európai Unióban Magyarország az elsők között indította újra a gazdaságát, ami azt eredményezte, hogy 2021 második negyedévében rekordot döntött a gazdasági növekedés.

Míg 2010-ben az államadósság kétharmada külföldiek kezében volt, addig 2020 elejére már a kétharmada hazai tulajdonba került. Ráadásul ötvenről húsz százalék alá csökkent a devizaadósság – emlékeztetett a portálnak adott interjújában.