Dönteni kell a két kis reaktor jövőjéről

Miben tér majd el a független OAH működése a jelenlegitől?

A hivatal a működésében eddig is független volt. Azzal, hogy az Országgyűlés november 9-én elfogadta az atomtörvény módosítását, a függetlenségünk intézményi és pénzügyi szempontból erősödik meg. A törvénymódosítás a minél zökkenőmentesebb átmenet érdekében több lépcsőben lép hatályba. Itt négy dolgot érdemes kiemelni. Az első, hogy az OAH 2022. január 1-jén válik különleges jogállású szervvé. A második, hogy a hivatal a törvény adta kereteken belül saját maga határozhatja meg a struktúráját, a harmadik pedig, hogy nő a gazdasági függetlensége, például maga dönt az alaplétszámáról, persze annak figyelembevételével, hogy nem lépheti túl a költségvetését. 

A legérdekesebb azonban talán a negyedik: a hivatal elnöke rendeletalkotási jogot kap. Alapvetően műszaki, technikai szabályozási tárgyú rendeletekről van szó. A hivatal munkatársai korábban csak a jogszabályalkotás előkészítésében vettek részt. 

A jogszabályalkotás azonban egy teljesen új minőséget, egyúttal többletfeladatot jelent. Az érintett kormány- és miniszteri rendeleteket majd elnöki rendeletek váltják fel. Ám mivel a változás egy nagyobb joganyagra vonatkozik – ilyen a nukleáris vagy a tárolói biztonsági szabályzat –, a notifikáció időigénye miatt a törvénymódosítás e pontja 2022. május 1-jén lép csak hatályba. A fentieken túl kiemelném még, hogy a jogállás változásából adódóan az OAH alkalmazottainak eddigi kormánytisztviselői jogviszonya közszolgálativá alakul. A 2022. január 15-ig megkötendő közszolgálati szerződések tartalmazzák majd a béreket, a szabadságokat és a konkrét munkaköri feladatokat.

Milyen lesz a hivatal új szervezete?

Az új szervezet kialakításakor figyelembe kell venni a hivatal többletfeladatait. Kiemelném azt is, hogy a felügyelet, a hatósági működés területén az elmúlt években a nukleáris jelleg sajátosságaiból adódóan több, átvilágítást végző nemzetközi missziónk volt, amelyek a hatósági engedélyezési folyamatokra vonatkozóan nem tettek ajánlást, és jómagam sem látom úgy, hogy itt érdemi változásokra lenne szükség. Viszont a törvény lehetővé teszi, hogy míg az OAH-nak eddig egy főigazgató-helyettese volt, jövő év január 1-jétől két elnökhelyettese legyen. Hatékonyabban fogunk működni, megfelelve az előttünk álló bővülő kihívásoknak.

Kik lesznek az elnökhelyettesek?

Ez még korai kérdés, de persze gondolatok már vannak.

Említette a hatékonyság növelését, pedig az OAH elég szűk létszámmal birkózott meg az eddigi feladataival is, például Paks II. 300 ezer oldalas létesítésiengedély-kérelmével. Lehet ezen még pörgetni?

A hivatal munkatársai eddig is kiemelkedő színvonalon teljesítettek nagy mennyiségű feladatot. Nemcsak az elmúlt hét évben tapasztaltam ezt, amikor energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárként kísértem figyelemmel a munkájukat, hanem most, főigazgatóként is. És egyre több új feladatunk lesz más nagy engedélyesnél is (nagy engedélyes a Paksi Atomerőmű, a Paks II. projekt, az RHK Kft. és a két kisebb reaktor). Paks II. esetében például zajlik a létesítésiengedély-kérelem hiánypótlása, a közelmúltban pedig megkaptuk a reaktortartály gyártására vonatkozó kérelmet. Sorra jön majd a többi, hosszú gyártási idejű berendezés kérelme is, amelyek engedélyezési eljárására már csak 120-150 napos, tehát jóval rövidebb idő áll a hatóság rendelkezésére, mint például a létesítési engedélyezés esetében. Paks II. kapcsán hamarosan nagyszámú kérelemmel kell foglalkoznunk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a hivatal szinte összes területét, illetve szakértőink nagy részét be kell majd vonnunk a munkába a többi engedélyeshez kapcsolódó feladatok folyamatos ellátása mellett.

Mennyi pénzből gazdálkodik a hivatal, és ebből hány új alkalmazottat tud felvenni?

Saját bevételeinket – amelyek alapvetően kalkulálható nagyságú felügyeleti díjak – a költségvetés kiegészíti a törvény által megszabott mértékben. Ennek nagyságáról már egyeztettünk a Pénzügyminisztériummal. A jelenlegi 206-as létszámot körülbelül 250-re szeretnénk növelni, de ezt csak középtávon tartjuk megvalósíthatónak, mivel nem könnyű megtalálni a számunkra megfelelő képzettségű és kompetenciájú szakembereket. 

Lesz béremelés is?

Igen. Ehhez tanulmányoztuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál már bevált bér- és juttatási rendszert, és vizsgáltuk más, különleges jogállású szerv bérezési gyakorlatát is. Fontos, hogy meg tudjuk őrizni a nálunk folyó hatósági munkához megfelelő felkészültségű szakembereket, és tudjunk újakat felvenni és megtartani.

Ön nem nukleáris területről érkezett az OAH-hoz. Ez egy újfajta vezetési szemlélet megjelenését is jelenti?

Energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárként hét évig foglalkoztam nukleáris kérdésekkel, így első kézből voltak tapasztalataim az OAH működéséről. Az, hogy Magyarország állandó brüsszeli képviseletén dolgoztam, majd a nemzetbiztonsági irodát vezettem, a mostani munkám szempontjából plusznak számít, előnyt jelent, hiszen szélesebb, általánosabb szemléletet ad. Figyelembe véve a következő években megszaporodó feladatainkat, természetes lépés volt a hivatal megerősítése. Sok modell szerint működhet egy nukleáris biztonsági hatóság, de a modell választásakor a feladatot is nézni kell. A hazai teendők szempontjából most egy erős hatósági szerepre van szükség. A munkánk mellesleg nem csak Paks II.-ből áll. Van az országban egy oktató- és egy kutatóreaktor, folyamatosan ellenőrizzük a működő atomerőművet, a radioaktív hulladéktárolókat és a kisengedélyeseket. Ahogyan haladnak előre e létesítmények az életciklusuk során, úgy változnak a velük kapcsolatos teendőink is.

Most mi van a fókuszban?

A Paks II. kapcsán már említetteken kívül a Paksi Atomerőmű most áll át az új típusú, hatékonyabb üzemanyagkazetta használatára, az erre vonatkozó engedélyt november 16-án adtuk ki. Már elkészítettük a Budapesti Kutatóreaktor időszakos, tízévenként esedékes biztonsági felülvizsgálatához a hatósági iránymutatást, a kutatóreaktor megkezdte a felkészülést a felülvizsgálat önértékelési részére. Ide tavaly augusztusban szállítottak új fűtőelemet, a működése hosszú időre biztosított, azonban az engedélye 2023. december 15-én lejár. Így hamarosan dönteni kell arról, hogy mi történjen az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont által üzemeltetett reaktorral 2023 után. A Műszaki Egyetem oktatóreaktorának az üzemeltetési engedélye 2027-ig szól, az utolsó időszakos biztonsági felülvizsgálat 2017-ben volt. A reaktor használatából eredően még nem volt szükség fűtőelemcserére, mivel a létesítmény általában kis teljesítményen, rövid ideig üzemel, ezért még ma is az indításkor behelyezett fűtőelemekkel működik. Tulajdonosa 2025-ben határoz arról, hogy kéri-e a működési engedély meghosszabbítását 2027 utánra. 

Emellett nagy hangsúly van a nemzetközi felülvizsgálatokon és együttműködéseinken is. Ezek egyike, az Artemis misszió a járvány miatt 2021-ről a jövő évre és 2023-ra csúszott. A misszió során a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az adott országok radioaktív hulladékainak kezelését vizsgálja két-három hétig. A radioaktív hulladék kezelésének területén aktuális háromévenkénti NAÜ-felülvizsgálatokon egyébként Magyarország rendre jól szerepel, akárcsak az uniós jogszabályoknak való megfelelésben. Mivel új főigazgató vagyok az OAH-nál, egy ideig intenzívebbek a hivatal nemzetközi kapcsolatai: számos felső szintű munkacsoport ülésén kell ilyenkor bemutatkozni, továbbá élénk az érdeklődés a velünk együttműködő országok és szervezetek részéről is. Ezenfelül már összehívtam a hivatal munkáját segítő, 12 tagú tudományos tanácsot, amelynek tagjai elismert és nagy tudású szakemberek, akiknek a munkájára a továbbiakban is számítok.

Mennyi munka van az említett kisengedélyesekkel?

Több mint 4000 kisengedélyes működik az országban, ez nekünk évente legalább 1300 engedélyezési eljárást és több mint 1000 ellenőrzést jelent. 

Ebbe a körben jellemzően olyan egészségügyi intézmények és iparvállalatok tartoznak, amelyek ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel, radioaktív anyagokkal dolgoznak, ilyet tárolnak vagy szállítanak. A kórházak mellett például röntgennel rendelkező fogorvosokról, csomagátvilágítót használó vagy anyagszerkezetet vizsgáló iparvállalatokról van szó. Náluk a rendszeres, illetve a soron kívüli vizsgálat során azt ellenőrizzük, hogy rendelkeznek-e a kérdéses anyag kezeléséhez szükséges kompetenciával, hogy a sugárterhelés szempontjából szabályszerű-e a működésük, előírásszerű-e az anyagok használatának és tárolásának módja. Az OAH munkája során keletkező adatokat nyilvántartásokban gyűjtjük, és számtalan szempont szerint lekérdezhetjük és értékelhetjük. Naprakészek vagyunk az érintett anyagokra vonatkozó engedélyek számáról, helyéről, érvényességének idejéről, sőt arról is, hogy a dolgozók – például a kórházakban vagy a radioaktív hulladéktárolóban – mekkora dózisterhelésnek vannak kitéve. 

Munkánk fontos része a radioaktív anyagok fizikai védelme, vagyis az, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Ebben azonos szabályozás és monitorozási gyakorlat vonatkozik a kis- és a nagyengedélyesekre. 

Mivel a nagyengedélyesek engedélyei évtizedekre szólnak, az ő létesítményeik leszerelésével kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok. A kisengedélyeseknél viszont már van tapasztalat, hiszen ezen berendezések élettartama rövidebb. A 2020-as tapasztalatok megerősítették, hogy a kisengedélyesek betartják az előírásokat, munkavállalóikat nem éri a megengedettnél nagyobb dózisterhelés, és elmondható, hogy nem volt náluk érdemi esemény.