Jakab Ferenc: Aggodalomra ad okot az omikron

Pánikra nincs ok, de aggodalomra okot adó a koronavírus-járványban felbukkant új mutáns, az omikron, mondta Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Néhány hét múlva kiderül, hogy az omikron variáns okoz-e súlyosabb betegségeket, egyelőre azt sem tudják, hogy a jelenlegi oltóanyagok védenek-e az omikron ellen – tette hozzá. Az omikron annyiban különbözik a korábbi változatoktól, hogy  32 mutáció van a tüskefehérjéjében, ami több, mint amit a korábbi mutációkban azonosítottak. A terjedési képessége is nagyobb, mint amekkora a korábbi mutánsoknak volt – mondta a szakember. Meg kell várni a vizsgálatok eredményét, egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni az omikronról, két-három hét múlva már többet fognak tudni a szakemberek is.

Egyelőre nem tudják, hogy az omikron hogyan keletkezett, elképzelhető, hogy egy immunhiánnyal szenvedő betegben fejlődhetett ki, de még itt sincsenek pontos információk – mondta Jakab Ferenc.  Az oltások hatékonyak, a kérdés az lesz, hogy mennyire. „Ha az alapvírus ellen mondjuk egy oltás 96 százalékos védelmet adott, akkor az omikronnál elképzelhető, hogy 60 százalék lesz, de az is sokkal több, mint a nulla védettség, de még semmi biztosat nem tudunk” – tette hozzá.

Kiemelte: olyan, hogy 100 százalékos oltás nincs, nem volt és soha nem is lesz. Oltottként is el lehet kapni a betegséget, de az oltottak nem fognak Coviddal intenzív osztályra kerülni. 

Az oltás fontosságát hangsúlyozva elmondta, a vakcina megvéd minket attól, hogy ne kerüljünk kórházba, és ne terheljük az egészségügyi ellátórendszert, valamint az oltottak az oltatlanokat is védik. Aki oltottként maszkot visel, ott gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy ha esetleg fertőzött, akkor továbbadja a vírust. Hangsúlyozta, a jelenleg intenzív terápiás kezelésre szoruló betegek zöme oltatlan, korra és nemre való tekintet nélkül.

Az 5–11 évesek oltásával kapcsolatban elmondta, szakmailag szükségesnek és fontosnak tartja az oltásukat. A gyerekek valamilyen szinten a járványok motorját képezhetik. A gyerekesek között sok olyan család van, amelyik szeptember óta legalább egyszer már volt karanténban, mert a gyerek osztályában volt covidos eset. Arra a kérdésre, hogy a korábbi mutánsok miért nem okoztak komoly problémákat a gyerekeknél, azt válaszolta, hogy a gyerekeknél ősszel sokszor lép el orrfolyás, felső légúti betegség, és ez egyfajta védettséget adhat számukra.

Az ismétlő oltásokkal kapcsolatban megjegyezte, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak van egy útmutatása, jelenleg ez a hivatalos szabályzat, hogy milyen oltásra milyen oltást lehet adni emlékeztető vakcinaként, egyelőre ezt kell követni. 

Az oltások mellett a gyógyszerfejlesztéseknek is párhuzamosan kell haladni, hiszen vannak olyanok, akik nem olthatók, de ha ők elkapják a betegséget, náluk csak a terápiás kezelés jelenthet megoldást. Arra a kérdésre, hogy miért kellett Magyarországnak a vakcinafejlesztésbe belefognia, azt válaszolta, a világjárvány megmutatta, hogy sorban állás van a vakcinákért, s ha egy nemzet önellátó tud lenni, a saját lakosságát el tudja látni, az már előrelépés. Semmilyen vakcinafejlesztési projekt nem felesleges, az önellátásra kell törekedni – tette hozzá Jakab Ferenc.

Jakab Ferenc szerint kizárt, hogy ezt a koronavírust mesterségesen állították elő, ez ugyanolyan zoonózis során alakult ki, mint korábban a HIV-vírus. Ez is egy természetes vírus, az viszont nagy kérdés, hogy a denevérről hogyan került az emberre, például sokak szerint a tobzoska által. Az influenzajárványok elmaradását biztosan meg fogja szenvedni az emberiség, tavaly nem volt járvány, hogy az idén mi lesz, azt még nem lehet tudni. Ugyanakkor Jakab Ferenc szerint is fontos, hogy minél többen oltassák be magukat influenza ellen is.