A munkatényező már nem tudja bővíteni a gazdaság potenciális növekedését, a tőkét és a technológiát kell fejleszteni ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember hangsúlyozta, 2022-ben mindennél fontosabb lesz, hogy mennyi pénzt tudunk majd hatékonyságnövelésre, illetve olyan beruházásokra fordítani, amelyek erősítik a termelékenységünket és támogatják az innovációt, mivel új munkaerőt bevonni egyre nehezebb. Ám idén ennek is megvannak a buktatói, mivel nemcsak munkaerőből, de eszközből is hiány van. „Látjuk, hogy milyen hiány van félvezetőkből, alkatrészekből vagy alapanyagokból. Azok a gépek, amelyek hatékonyságot tudnának növelni, korlátozottan állnak rendelkezésre” – fogalmazott, egyúttal hangsúlyozta, nem mindegy, hogy milyen beruházásokról beszélünk, hiszen nem mindegyik növeli a termelékenységünket. „Hiába gondolkozunk uniós projektekben, ha ezek nem biztos, hogy növelik a hatékonyságot vagy a versenyképességet. Ebben a tekintetben van még hova fejlődni” – figyelmeztetett az elemző.
A 3,5-4 százalék körüli termelékenységnövekedés az idén összejöhet a gazdaságban. Ez attól is függ, hogy az egyes beruházások mikor fordulnak termőre – mutatott rá a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember emlékeztetett, 2016 óta fordulat történt a növekedés szerkezetében, a munkaerőhiány megjelenésével a vállalatok rákényszerültek arra, hogy javítsák a termelékenységüket. Ennek köszönhetően évek óta a munkaerő-termelékenység bővülése a potenciális növekedés legfőbb támasza, 2017–2019 között ez évente 3,5 százalékkal nőtt. Nem véletlen, hogy csak a feszes munkaerőpiac megjelenése hozta el ezt a fordulatot, ugyanis
a 2010 után bevezetett munkaerőpiaci reformok hatására nagyot ugrott a foglalkoztatottak száma, azonban az új belépők jellemzően alacsonyabb termelékenységűek voltak.
Így a negatív összetételhatás lassította a termelékenységnövekedést, amely a kormány számításai szerint az idén eléri az 5,2 százalékot, és középtávon is 4 százalék körül alakul. A munkaerőhiány ráadásul berobbantotta a bérdinamikát is, ami erősen elvált a 3-4 százalék körüli termelékenységnövekedéstől, ez pedig hosszabb távon még megbosszulhatja magát. Németh Dávid szerint idei-óráig ez előfordulhat, emlékeztetett rá, hogy korábban is volt ilyen bérdinamika, például 2017-ben, de akkor az infláció még a 3 százalékot sem érte el.
Fontos hangsúlyozni, hogy amikor termelékenységről beszélünk, akkor a versenyképességi rangsorok is elsősorban a vállalatokat mérik, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy például a magyar kkv-k mennyire hatékonyak. Habár Magyarországon a kis- és közepes cégek relatív termelékenysége nagymértékben növekedett 2010 és 2018 között, a nagyvállalatok termelékenységének még mindig csak kevesebb mint 60 százalékát éri el. Virovácz Péter úgy vélekedik, hogy a méretgazdaságosság miatt a kkv-k és a nagyobb cégek közötti szakadék mindig meg fog maradni.
Egy mikrovállalat nem tud hozzáférni azokhoz a globális láncokhoz és ahhoz a tudáshoz, amely segítené abban, hogy hatékonyabban termeljen, ezzel szemben a multik ki tudják használni a globális szinergiákat.
„Nincsen olyan gazdaság a világon, ahol a kkv-szektor hatékonyabb tud lenni, mint egy nagyvállalati szektor” – magyarázta az ING elemzője. Mindenesetre a K&H szakértője szerint a kkv-k digitalizációs szintjében vagy a mérethatékonyság erősítésében bőven van még tér a fejlődésre, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentései is rendszeresen megállapítják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.