A munkaerőhiány is segítette a felzárkóztatást

Bár a közfoglalkoztatottak száma már alig haladja meg a 2010-es szintet, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő romák aránya a fele alá csökkent, ami megerősíti, hogy jóval nagyobb számban vannak jelen az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2010 körül – mondta a VG-nek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Pontos képet csak az idei népszámlálás adhat, de szerinte kijelenthető, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a romák hátránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg 2013-ban a 15–64 éves romák foglalkoztatási rátája csak 33 százalékos volt, 2017-ben már 45 százalékos, pedig a munkaerőpiac csak ezt követően vált feszessé, a munkaerőhiány megjelenésével az álláspiac rengeteg, korábban nehezen elhelyezkedő  munkavállalót szívhatott fel.

Szalai Piroska szerint a folyamat az alacsony munkaintenzitású háztartásokra vonatkozó számsorban is visszaköszön. Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőnek tekintjük azokat, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18–59 éves) személyek a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával. Külön a roma népességre csupán 2013-tól adja ki a KSH az adatokat, ekkor közülük majdnem minden második (45,3 százalékuk) élt ilyen háztartásban, 2017-ben már csak 15,1 százalékuk. „Ezt a hatalmas javulást egyértelműen az évtized közepén kiszélesedett közfoglalkoztatási programok és a 2013-tól induló munkahelyvédelmi akció keretében a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak munkáltatóinak járó jelentős járulékkedvezmények okozták” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy bár a járvány első évében emelkedett az arányuk, de messze nem annyira, mint amennyire csökkent a közfoglalkoztatás.

Ám nehéz megbecsülni, hogy a javulásban mekkora szerepük volt a közmunkaprogramoknak. A VG kérdésére a Belügyminisztérium azt közölte, nincs statisztikai adat a romák közfoglalkoztatásban való részvételéről, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem tart nyilván nemzetiségre vonatkozó adatokat. A közmunkaprogramokban összesen 740 ezren vettek részt, vagyis ennyien voltak legalább egy alkalommal egy napig közfoglalkoztatottak. Ma már azonban biztosan nem magyarázható a közprogramokkal a romák foglalkoztatásának javulása, mert két éve stabilan százezernél kevesebben közfoglalkoztatottak.

Ebben szerepe van a munkaerőhiány megjelenésének is. Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője a VG-nek elmondta, hogy a cégeknél a munkaerőhiány megjelenésével kerültek képbe a romák is mint lehetséges gyári munkások. Egyelőre mégsem sikerült őket nagy számban alkalmazni a termelő cégeknél. „Egyrészt speciális toborzás kell hozzá, romákkal foglalkozó civil szervezet nélkül nem is érdemes belevágni. A cégeknek azonnal termelő, munkatapasztalattal rendelkező dolgozó kell, akit egyszerűbb külföldről behozni vagy távolabbról buszoztatni. A céges szervezetet is fel kell készíteni érzékenyítő tréningekkel egy ilyen toborzási akcióra. Egyszóval a versenyszféra önmagában kevés ahhoz, hogy megszólítsa, felvegye és a szervezetbe integrálja a romákat. Ehhez kellene az állami és a civil szféra közreműködése is” – magyarázta Karácsony Zoltán.

Szalai Piroska szerint más területek, mint az építőipar vagy a szállítmányozás, hatalmas növekedést produkáltak az elmúlt években, de a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, illetve a szociális szféra, valamint a kiskereskedelem bővülése is számos új munkahelyet teremtett az érettségi nélkülieknek. Az Eurostat alapfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 2010–2021 harmadik negyedévében 37,5 százalékról 59,3-re nőtt Magyarországon, ami az országok között a második legnagyobb javulás volt. „Ez azért jelentős, mert ebben a szegmensben a 2010-es magyar adat a harmadik legrosszabb volt, de tavaly őszre már a kilencedik legjobbak lettünk, jóval az uniós átlag fölött” – emelte ki a szakember.