Dörömböl az ajtón a munkaerőhiány, kapkodnak a cégek a szakmunkásokért

Erőteljes munkaerő-felvételbe kezdtek a vállalatok 2021-ben, bár az év utolsó szakaszában valamelyest lassult a folyamat az őszi tetőzést követően, összességében 2021 utolsó negyedéve 80 százalékkal több hirdetést hozott, mint az előző év azonos időszaka – derül ki a Profession.hu friss, negyedéves jelentéséből.

A hazai munkaerőpiac helyzetéről végzett kutatás szerint közel másfélszeresére gyarapodtak a meghirdetett állások Zala megyében, amelyet Baranya, Pest és Vas megye követ sorrendben. A fővárosban is közel kétszeres növekedés történt, amely után Somogy, Bács-Kiskun, Heves, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, mind 60 százalék feletti emelkedéssel. Csökkenés az ország egyetlen megyéjében sem volt tapasztalható: 

a kevesebb hirdetést feladó területeken is legalább 35 százalékos pozitív elmozdulás rajzolódik ki az előző év azonos időszakához képest.

Nőtt a toborzási kedv a vendéglátásban

Országosan a legtöbb szakembert szakmunkára keresték az utolsó negyedévben. A második legintenzívebben toborzó területnek a fizikai, segéd és betanított munka, míg a harmadiknak az értékesítés és kereskedelem bizonyult.

A legnagyobb növekedést a vendéglátás, hotel és idegenforgalmi területen feladott álláshirdetések érték el: a tavalyi eredményhez képest közel 370 százalékos növekedéssel. A második leginkább fellendülő terület 131 százalékkal az adminisztrációs, irodai munka, amelyet a szakmunka követ (117 százalék).

Magyarország különböző térségeiben eltér a szakemberek iránti kereslet, az egységesen mindenhol vezető vendéglátóipar munkaerő-felvétele mellett változó a vállalatok emberi erőforrás igénye. Győr-Moson-Sopron megyében a második legnagyobb volumennövekedés a marketing (340 százalékos emelkedés), illetve az IT programozás (200 százalék) álláshirdetések feladásában jelent meg; Veszprémben szintén a marketingesek iránti kereslet nőtt látványosan (350 százalék), valamint az adminisztráció (167 százalék), míg Fejérben az SSC (400 százalék) és az IT üzemeltetés (275 százalék).

A passzív jelöltek felkeresése és a sokcsatornás toborzás is megoldást jelenthet

A tavalyi évet a munkaerőhiány jellemezte, amely a koronavírus-járvány következtében instabillá vált gazdasági helyzet után köszöntött be.

„2021 őszére tetőzött a munkavállalókért folytatott küzdelem a piacon, ekkor már a cégek harmada nyilatkozott arról, hogy az idei évre növelni fogják a toborzási, illetve HR költségvetését" – magyarázza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója, aki szerint jelentős változást látni a munkáltatók toborzási gyakorlatában: 

egy év alatt megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, amik egyszerre több csatornán, párhuzamosan kezdtek bele a toborzásba.

A legtöbb jelentkezés a szakmunkásokat kereső álláshirdetésekre érkezett, de még így is munkaerőhiány van ezen a területen

A 2020-ban kiugróan erőteljes jelentkezési hajlandóság 2021 végére felvette a járvány előtt megszokott állapotát – az országos átlagot nézve 22 százalékos csökkenés látható az előző év végén mértekhez képest. Azonban több térségben továbbra is magas a munkavállalók pályázási kedve: 

Nógrád, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye esetében az előző évi adatokat is túlteljesítették az ideiek.

A legtöbb jelentkezést begyűjtő szakmák rangsorát országos szinten a szakmunka vezeti, azonban az elérhető munkaerő mennyisége még így is elmarad a munkaadók felvételi igényétől: ennél is több szakemberre lenne szükség e területen- állapítja meg a Profession kutatása.