A jövőben jelentősen egyszerűsödik az engedélyezési eljárása azoknak a gyógyszertáraknak, amelyek szeretnének állatgyógyászati készítményeket forgalmazni a webáruházukban. A napokban lépett életbe az az európai uniós rendelet, amelynek értelmében minden kiskereskedőnek, valamint közforgalmú gyógyszertárnak, amely webshopban forgalmaz nem vényköteles állatgyógyászati készítményt, be kell jelentenie a tevékenységét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A vényköteles állatgyógyászati készítmények távértékesítése továbbra sem megengedett. A hatóság napról napra frissülő adatbázisa szerint már 79 gyógyszertár forgalmaz nem vényköteles állatgyógyászati készítményt a webáruházában. Magyarországon 2300 közforgalmú patika közül 150-200-nak van internetes webshopja is. Közel 1900 kiskereskedő és 100 nagykereskedő van az állatgyógyászati piacon, hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének webináriumán.
Az állatgyógyászati termékek esetében január 28-tól kizárólag azok értékesíthetnek online nem vényköteles készítményeket, akik szerepelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélyezett távértékesítők listájának adatbázisában
– mondta Kulcsár Gábor, a Nébih Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának igazgató főállatorvosa.
Kiemelte: új bejelentési és EU-s logó-közzétételi kötelezettsége van minden olyan gyógyszertárnak, amelyik webáruházban nem vényköteles állatgyógyászati készítményt értékesít. Az igazgató főállatorvos szerint az európai uniós és a nemzeti szintű jogszabály-módosítás jelentős változást hoz az állatgyógyászati termékek forgalmazásával és expediálásával kapcsolatos gyógyszerészi munkában.
Kitért arra is, hogy Magyarországon 25-30 állatfaj számára érhetők el állatgyógyászati készítmények. Valamivel több, mint 400 oltóanyag és 1810 gyógyszer található az állatgyógyszer-palettán. A legtöbb engedélyezett készítmény a kutyák, sertések, szarvasmarhák és macskák számára érhető el, de a szakember szerint az állatgyógyszerek piacára egyfajta töredezettség jellemző. Kulcsár Gábor hozzátette, vannak olyan állatfajok, mint például a szamár, a nyest vagy a mosómedve, a róka, a fácán vagy a fürj, amelyeknél csak néhány, 1-5 készítmény használható, így az ő esetleges gyógyításuk sokszor nehézségekbe ütközik.
A szakember elárulta, jellemző, hogy humán készítményekkel is kezelik az állatokat. Használnak például antibiotikumot kutyáknál és macskáknál, nem is keveset – tette hozzá. Kiemelte,
az állatok számára is csak vénnyel lehet rendelni ezeket a gyógyszereket, ez elsősorban az állatok részére is elterjedt magas antibiotikum-használat visszaszorítása miatt szükséges.
A most megjelent rendelet ugyanakkor nem tiltja meg, hogy az állatorvos készletezzen ezekből a gyógyszerekből. Az új uniós rendelettel egy időben a Nébih könnyítésként bevezette azt is, hogy a gyógyszertárakban az állatorvosi vényeket elég elektronikusan megőrizni, a papíralapú recepteket nem kell öt évig tárolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.