Ezért kapkodják el a jelzáloghiteleket a magyarok

Egyre erőteljesebb a kereslet a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt: az új szerződések összege 2021 első tizenegy hónapjában elérte a 89 milliárd forintot, ez 20,4 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint, ráadásul a nyári-őszi időszak különösen jól alakult a jelzáloghitelek szempontjából: júniusban az új szerződések összege meghaladta a 10,5 milliárd forintot, és júliustól is rendre kilencmilliárd forint környékén vagy kicsivel felette alakult. Ennek tükrében a múlt évet százmilliárd forint közelében zárhatta a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca.

A keresletet több tényező is támogathatta az elmúlt időszakban. Az egyik, hogy az Otthonfelújítási program januári elindulásával megnőtt a kereslet a nagyobb összegben is igényelhető fogyasztási hitelek – a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek – iránt, miután viszonylag sokan döntöttek úgy, hogy az állami támogatású hitelkonstrukció helyett az egyszerűbben hozzáférhető és akár nagyobb összegű piaci termékeket választják.

A jelzáloghitelek piacát erősíti az is, hogy az árazásuk csak kicsivel jár a lakáshiteleké felett, tehát az egyik legolcsóbban hozzáférhető konstrukciónak számítanak. (Az MNB adatai szerint novemberben 5,54 százalékos volt a szerződésekben szereplő éves átlagos kamatláb ezeknél a kölcsönöknél, miközben a személyi hiteleké 11,74 százaléknál járt: igaz, az utóbbinál figyelembe kell venni, hogy a jellemzően kisebb összegű, drágább konstrukciók jócskán megemelik a kimutatott átlagot.)

Bár a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet már hosszú évek óta nő, az emelkedő mértékű új kihelyezések egyelőre nem elegendők az állomány hosszú évek óta tartó csökkenésének megállításához.

A jegybank adatai szerint 2021 tizenegyedik hónapjában 823,7 milliárd forintot ért el a háztartásoknál lévő szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya, ez 4,1 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál,

a 2015. novemberinek pedig már csak kevesebb mint a felét tette ki.

Ezzel együtt a szabad felhasználású jelzáloghitelek még mindig az egyik legfontosabb konstrukciónak tekinthetők a fogyasztási hitelek piacán, hiszen a teljes állományból még tavaly novemberben is közel 20 százaléknyit képviseltek, miközben az új kihelyezések alapján is a harmadik legfontosabb terméknek számítanak a babaváró hitel és a személyi kölcsönök után.