Ginop Plusz: 80 milliárdra húzták a zsák száját

A beruházásokban, fejlesztésekben érdekelt hazai kis- és középvállalkozások leginkább a Ginop Plusz 1.2.3-21 kódszámú felhívásba kapaszkodhatnak az év első felében, az átlagos termelő-gyártó ipari cégek számára ez tűnik a leginkább elérhető lehetőségnek a pályázati piacon. Eredetileg a teljes, 100 milliárd forintos keretösszeg a négy kevésbé fejlett régiót, tehát a Dél-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet és a Dél-Alföldet illette volna, végül azonban 80 milliárdra húzták a zsák száját, hogy a fennmaradó 20 milliárd forintra Közép- és Nyugat-Dunántúlról, valamint Pest megyéből lehessen pályázni. 

Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője a VG-nek kifejtette: a kkv-szektor beruházási elképzeléseit látva a négy felzárkóztatásra váró régióban a 80 milliárdos keret mintegy duplája, 150-160 milliárd valószínűleg lefedné az igényeket, 

a hét megyét felölelő fejlettebb területek esetében viszont a két-háromszoros szorzó sem fejezi ki a fejlesztési potenciált, vagyis 40–60 milliárd forint is pillanatok alatt elkelne.

Az ECC ügyvezetője szerint elképzelhető átcsoportosítás, ha a kiíró nagyarányú túligényléssel szembesül. Amíg azonban ilyen módosítás nem lép életbe, addig 30 százalékos pluszkereslet a plafon, azaz együttesen 130 milliárd forint beérkező támogatási igénynél függeszthetik fel a konstrukciót. Tóth Ádám Ferenc szerint előremutató, hogy pluszpontokat kaphatnak azok a pályázó vállalkozások, amelyek igazolják, hogy a korábban elnyert támogatások segítségével növelni tudták a termelésük hozzáadott értékét. A szakember úgy látja, ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a tömeges beadásból fakadó rendszerszintű informatikai kihívásokat megelőzve két benyújtási szakaszt különítettek el, az első január 19-től 26-ig, a második pedig január 27-től február 3-ig tart. 

Egy pályázaton 30 százalékos önerő megléte mellett legkevesebb 10 millió, legfeljebb 200 millió forint érhető el, ami egyrészt teljes egészében felvehető előlegként, másrészt széles körben felhasználható. A bizonyos feltételek teljesülése mellett részben vagy egészben vissza nem térítendővé váló támogatás fordítható technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzésére, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevételére, megújuló energiaforrás alkalmazására és információs technológiai fejlesztésre. 

A kiíró szerint országszerte – Budapest kivételével – 800–2500 projekt kaphat zöld utat.

Nem kell messzire menni a potenciális pályázók után kutatva, ha felidézzük, hogy a kiírás előzményének tekinthető Ginop Plusz 1.2.1-21-nél a beérkező 4804 támogatási igény közül 1721-et hagyott jóvá az irányító hatóság, ezáltal a megcélzott több mint 465 milliárd forint támogatásból 211 milliárdra áldást adva. A nyáron kirostálódott bő háromezer hazai kkv és az általuk akkor jegyzett bő 250 milliárd forintos támogatási igény most újabb lehetőséget kap, mindezt teljes egészében azonban jelenlegi formájában nem elégítheti ki a Ginop Plusz 1.2.3-21. 

A két kiírás között párhuzamot vonva a Via Creditnél megjegyezték, hogy a pályázat igazságos, hiszen aki már nyert az előző körben, az most kimarad. Papadimitropulosz Alex ügyvezető a VG-nek elmondta, hogy a támogatási intenzitás 70 százalékos, azaz 100 forint beruházásból 70-et a pályázat áll. Nem kell tartani az informatikai rendszer leállásától sem, hiszen az első 24 órában nem függeszthetik fel a népszerű pályázatot: aki január 19-re elkészíti a kérelmét, az biztosan be tudja aznap adni. A Via Credit számítása szerint mintegy 1100–1400 nyertese lehet a kiírásnak.