Sok patikát érinthet egy óévi rendelet

Az óév egyik utolsó Magyar Közlönyében jelent meg egy Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jóváhagyott rendelet, amely két jelentős változást hoz a gyógyszerészek életében. Egyrészt meghatározza azt, hogy mely szakvizsga fogadható el a gyógyszertárvezetéshez, másrészt átalakítja a gyógyszerészi szakképzés rendszerét – mondta a VG-nek Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai igazgatója. A jövőben a korábbi nyolc szakirány helyett már csak három szakirányra lehet jelentkezni az orvosegyetemek gyógyszerészképző karain. A háromból a gyógyszertár-üzemeltetés és -vezetés szakirányhoz rendelnek kompetenciát is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2025. január 1. után gyógyszertárat akar vezetni, ahhoz megfelelő szakvizsgával kell rendelkeznie. 

Marjai Tamás emlékeztetett, 2015. július 1-jén lépett hatályba a gyógyszer-gazdaságossági törvény azon rendelkezése, mely szerint csak a megfelelő szakvizsgával rendelkező gyógyszerészek vezethetnek közforgalmú és intézeti gyógyszertárat. Ugyanakkor a rendelet a törvény megalkotása után csak több mint hat évvel később jelent meg.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arra számít, hogy 2025. januárban minden gyógyszertár meg fog tudni felelni a szakképzettséggel kapcsolatos előírásoknak. Hankó Zoltán a VG-nek hozzátette: nem volt egyszerű az elmúlt két évtized, amíg a szakgyógyszerészi kompetenciarendezésben idáig eljutottak, de szükségesnek tartja az Emmi-rendelet további módosítását: többek között korrekcióra szorul a gyakorlati képzőhelyek akkreditációja is.

Az az 1975. január 1-je után született gyógyszerész, aki esetleg eddig nem kezdte meg a képzést, és csak 2022 szeptemberében iratkozik be, 2025. január 1-jéig nem is tudja teljesíteni a követelményt, hiszen a képzés 36 hónapos – hívta fel a figyelmet Marjai Tamás. Ugyanakkor a rendelet mentességet ad annak, akik 1975. január 1. előtt született, vagy 2015. július 15-e előtt szerzett szakképesítést bármely szakirányon, vagy 2015. július 15-e előtt kezdte meg a szakgyógyszerészi képzését, szintén bármely szakirányon, vagy rendelkezik a rendelet által meghatározott három elfogadható szakvizsga egyikével. A hároméves képzés díja hatszázezer forint körül alakul. 

Marjai Tamás hozzátette: a rendeletalkotótól azt kérték, hogy a gyógyszertárvezetéshez szükséges szakvizsga követelményét felmenő rendszerben vezessék be, de az Emmi ezt elutasította. Azt is szerették volna, hogy a szakvizsga követelménye azokra vonatkozzon, akik azután végeznek, hogy a rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. Ha pedig nem támogatják a felmenő rendszert, akkor legalább a kedvezményezettek körét szélesítsék ki, például úgy, hogy aki bármilyen gyógyszerészi szakvizsgával rendelkezik, élvezzen mentességet. A HGYSZ szerint azoknak is felmentést kellene kapniuk a rendelkezés alól, akik már jelenleg is gyógyszertári vezetők. 

Az a gyógyszerész, aki 2015 után iratkozott be valamelyik orvosi egyetemen a gyógyszerészi szakvizsga megszerzésére, és le is vizsgázott, valamint 2025-től gyógyszertárat vezetne, de a végzettsége nem megfelelő szakirányú, annak most újabb szakvizsgát kell szereznie, ehhez pedig újra be kell ülnie az iskolapadba – hívta fel a figyelmet a HGYSZ szakmai igazgatója.

A jelenlegi jogszabályok szerint egy gyógyszertárvezető egy patikát vezethet, ha pedig valamilyen rendkívüli dolog történik a patikák életében, akkor a felelős vezető veszi át a szerepét. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai alapján 2018-ban 209 gyógyszerész szerzett szakvizsgát, de közülük csak 116 végzett gyógyszertár-üzemeltetés és -vezetés, és csak 25 a kórházi-klinikai szakgyógyszerészet szakirányon. Magyarországon 2300 közforgalmú gyógyszertár működik. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nem válaszolt a VG azon kérdésre, hogy hány patikát érinthet a mostani rendelet amiatt, hogy a patikában nincs megfelelő képesítése a gyógyszertár vezetőjének. Azt írták, hogy a gyógyszertárvezetéshez szükséges kötelező szakvizsga törvényi követelmény, részletszabályozását miniszteri rendelet határozza meg. A szabályozás célja a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás garantálása.