Szemfülesnek kell lenni, újabb fontos pályázat nyílik meg

A termelő-gyártó kis- és középvállalkozások első számú pénzcsapja a Ginop Plusz lehet a következő években, a 2027-ig tartó új ciklusban elsősorban innen érhetnek el beruházási, fejlesztési célú forrásokat a hazai cégek.

A Ginop Plusz keretében eddig összesen 4892 beérkező pályázatot regisztráltak, emögött együttesen 565 milliárd forint támogatási igény állt.

Ez hatalmas keresletet tükröz, vagyis a Covid-válságból kifelé jőve a versenyszféra egyre több szereplője gondolkodik úgy, hogy előremenekül: modernizálja a gépparkot, saját terméket állít elő, növeli a termelésben a hatékonyságot, a versenyképességet. Az irányító hatóság mindössze 1724 fejlesztési elképzelésnek adott zöld utat, a projektgazdáknak több mint 283 milliárd forintot megítélve. Ez a pénz azonban nem csak a táblázatokban létezik, hiszen már 1720 hatályos szerződés köttetett, bő 211 milliárd forint értékben, sőt, 1715 kedvezményezett számlájára az uniós forrás is megérkezett, több mint 210 milliárd forint. Vagyis néhány kivételtől eltekintve mindenki a pénzéhez jutott.

Napokon belül újra hatalmas tolongás várható a Ginop Pluszban, hiszen szerda 15 órától be lehet adni a pályázatokat a Ginop Plusz 1.2.3-21 kódszámú felhívásra. Segíti a felkészülést, hogy több mint 48 órával a rajtpisztoly eldördülése előtt, hétfő reggel megjelent a kitöltőprogram. Egyúttal a Széchenyi Terv Plusz-honlapon a kiíró emlékeztet, hogy kétszakaszos a benyújtás, a második január 27-én indul. Fontos tudni, hogy a kormányrendeletben foglalt egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alapján, szakaszos elbírálással választják ki a nyerteseket, tehát a beérkezett támogatási kérelmekről az értékelés során elért pontszám sorrendjében hoz döntést az irányító hatóság. Bár elméletileg 130 százalékos túlvállalásnál a kiíró felfüggeszti a pályázatot, gyakorlatilag viszont biztos, hogy az első 24 órában erre nem kerül sor.

Az ipari cégek színe-java várhatóan belekapaszkodik a Ginop Plusz 1.2.3-21 nyújtotta lehetőségbe, ugyanakkor fontos tudni, hogy földrajzi bontásban változott a kiírás. Eredetileg a teljes, 100 milliárd forintos összeg a négy kevésbé fejlett régióra, tehát a Dél-Dunántúlra, Észak-Magyarországra, az Észak-Alföldre és a Dél-Alföldre szállt volna, végül azonban 80 milliárdra szűkítették a keretet, hogy a fennmaradó 20 milliárd forintra Közép- és Nyugat-Dunántúlról, valamint Pest megyéből lehessen pályázni. A kkv-szektor beruházási elképzeléseit látva a négy felzárkóztatásra váró régióban a 80 milliárdos keret mintegy duplája, 150-160 milliárd valószínűleg lefedné az igényeket, a hét megyét felölelő fejlettebb területek esetében viszont a két-háromszoros szorzó sem fejezi ki a fejlesztési potenciált, vagyis 40-60 milliárd forint is pillanatok alatt elkelne.

Szakértők szerint elképzelhető átcsoportosítás, ha a kiíró nagyarányú túligényléssel szembesül, amire minden esély megvan. Előremutató ösztönző ráadásul, hogy pluszpontokat kaphatnak azok a pályázó vállalkozások, amelyek igazolják, hogy a korábban elnyert támogatások segítségével növelni tudták a termelésük hozzáadott értékét.

Egy pályázaton 30 százalékos önerő megléte mellett legkevesebb 10 millió, legfeljebb 200 millió forint érhető el, ami egyrészt teljes egészében felvehető előlegként, másrészt széles körben felhasználható.

A – bizonyos feltételek teljesülése mellett – részben vagy egészben vissza nem térítendővé váló támogatás fordítható technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzésére, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevételére, megújuló energiaforrás alkalmazására és információs technológiai fejlesztésre. A kiíró szerint országszerte – Budapest kivételével – 800–2500 projekt kaphat zöld utat.