Tovább élne a lakásfelújítási támogatás

A Magyar Nemzeti Bank Zöld otthonteremtési programjának a felújítások támogatására való kiterjesztését, 800 ezer panellakást érintő, országos komplex lakóingatlan-felújítási programot, valamint állami és önkormányzati bérlakásépítést szorgalmaz az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által összeállított, a VG birtokába került átfogó szakmai anyag. 

Az ágazat helyzetét, ez évi súlyponti problémáit és a megoldásukra szolgáló javaslatokat részletező áttekintés egyebek között a lakásszektort érintően fogalmaz meg markáns témákat, jelezve, hogy idén a lakásépítés, a lakásfelújítás, az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások fogják felfelé húzni az építőipar teljesítményét, a bővülés 5-6 százalékos lehet. 

A hazai lakásállomány több mint 60 százaléka műszakilag és energetikailag elavult, miközben a növekvő újlakás-építési számok sem eredményeznek elégséges és számottevő megújulási folyamatot.

Tömeges és hosszú távon elérhető támogatásokra, építési célú beruházásokat eredményező programokra van szükség – szögezi le az ÉVOSZ. Neuralgikus pont az ágazatban a feketefoglalkoztatás, amely a közvetlen lakossági megrendelésre készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál a legnagyobb mértékű. Tavaly mintegy 300 milliárd forint értékű lakásfelújítást kivitelezhettek szóbeli megállapodás alapján, emiatt 75 milliárddal kevesebb szolgáltatói áfa folyt be a költségvetésbe. 

Mindez nagy kockázat a megrendelő és a kivitelező számára is, ráadásul rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét – mutat rá a szövetség, amely határozatlan időre kéri meghosszabbítani az idei év végéig meghirdetett állami lakásfelújítási támogatást, elsimítva ezáltal a jelenlegi dömpingszerű megrendelési hullámot is. Lakásvásárláshoz emellett egy alkalommal maximum 8 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást is szorgalmaznak, lehetővé tenni a rendezett költségvetési kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásoknak, amelyek  adó- és járulékmentesen biztosíthatnának támogatást felújításhoz is 4 millió forintig.

A munkaerőhiány a meglévő munkaerő még nagyobb anyagi elismerésére készteti a vállalkozásokat. Az utóbbi években átlagosan 8–10 százalék közötti bérfejlesztések révén az építőipari szakmunkásoknál az átlagkereset tavaly elérte a 400 ezer forintot, a mérnököké pedig 650–900 ezer között szóródik. Összességében azonban az ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 82 százaléka, havi 340 ezer forint. Az építőipari vállalkozások az idén további 10–15 százalékos bérfejlesztéseket terveznek. 

Az építőipar még mindig erősen érzi a 2008 és 2014 közötti intenzív munkaerő-elvándorlás hatását, noha a várakozások szerint az idén már nem mennek el többen az országból, mint amennyien hazatérnek; a képzett munkaerőért nemzetközi verseny folyik, az áramlás keletről nyugatra folyamatos, miközben az országon belül minimális a mobilitás. Az utóbbi elősegítésére is szükségesnek tartja az ÉVOSZ a munkahelyi csoportos személyszállítás támogatását adókedvezménnyel. Mindeközben elkerülhetetlenné vált, hogy a harmadik országból érkező szakmunkások és mérnökök foglalkoztatására a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítsanak már az idén.

A lánctartozás mértéke magas, a múlt év végére elérte a 150 milliárd forintot, aminek a fele valószínűleg sosem lesz kifizetve. 

A benyújtott vállalkozói számlák 10 százalékát rendre késve fizetik ki a megrendelők, a kifizetetlen számlák 3-4 százaléka kerül lánctartozásba. Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016–2019 között javult, átlagosan 15 százalék közötti volt, ez 2021-ben 10-12 százalékra csökkent a járványhelyzet és a várakozáson felüli mértékű építőanyagár-emelkedés következtében. Az építőanyagoknál az első negyedév végére kibontakozó 10–15 százalék közötti áremelkedés duplája az elmúlt évek elején tapasztalt árváltozásoknak – jelzik az összefoglalóban. 

Kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni a gazdaságélénkítő hitelprogramba, de a kormányzat és az ÉVOSZ közötti szakmai együttműködés az elmúlt években valós eredményeket hozott a szövetség értékelése szerint. 

Kiemelten említik az építőipari kapacitásbővítő, hatékonyságnövelő költségvetési támogatást (amelynek keretében 2018 és 2021 között 48 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutottak az ágazati cégek), az 5 százalékos lakásáfa újbóli bevezetését, az otthonteremtési és felújítási programokat és a közbeszerzési törvény ÉVOSZ által kért módosításait, továbbá az anyagár kezelésére irányuló intézkedéseket. 

Az építőipari üvegkapu – a 700 millió forintot meghaladó értékű közberuházásokon dolgozók naprakész nyilvántartási kötelezettségének – januári bevezetésétől a szakszövetség a piac tisztulását, a legális foglalkoztatás erősödését reméli. Szükséges viszont, hogy a 2027-ig terjedő időszakra minél előbb dolgozzák ki és ismertessék azokat a közép- és hosszú távú új kormányprogramokat, amelyek építési-beruházási vonzatai az ágazatot növekedési pályán tartják.