késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Újabb csúcs a céges hiteleknél
Soha nem látott szintre, 10 180 milliárd forintra emelkedett november végére a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya, ami 7,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint ugyanakkor
a céges hitelportfólió növekedési üteme fokozatosan csökkent az elmúlt években: a 2020 novemberéig tartó tizenkét hónap alatt még 10,8, 2019 azonos időszakában pedig 13,7 százalékos emelkedést regisztrált az MNB.
A tranzakciók – tehát az új hitelfelvételek és -törlesztések – egyenlegénél hasonló tendencia figyelhető meg: ugyan 2021 első tizenegy hónapjára is tetemes, összességében 825,1 milliárd forintos pluszt mutat a statisztika, ám ez 9,5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 911,3 milliárdtól. A szezonálisan igazított adatok szerint pedig a tavalyi év novemberének végéig 743,2 milliárd forinttal több új hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek, ám ez is nagyjából a tizedével kisebb többlet az egy évvel korábbinál.
Az egyes hiteltípusok állományának alakulásánál viszont meglehetősen vegyes a kép. A vállalati folyószámlahitelek kimutatott mennyisége például 8,4 százalékkal, 1348,1 milliárd forintra csökkent a novemberig tartó egy év alatt, és az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönöké is 12,4 százalékkal, 795 milliárd környékére olvadt. Ezzel szemben az éven túli, de legfeljebb ötéves lejáratú céges hitelek állományánál 8,6 százalékos emelkedést mutatott ki az MNB – 2671,2 milliárd forintos novemberi állomány mellett –, miközben az öt éven túli lejáratú kölcsönök portfóliója is közel 16 százalékkal nőtt egy év alatt, és meghaladta az 5366 milliárdot.
Mindezek nyomán a vállalati hitelportfólió összetétele is érezhetően átalakult a novemberig tartó egy évben. A folyószámlahitelek részesedése 15,5-ről 13,2-re, az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönöké pedig 9,6-ről 7,8 százalékra olvadt. A hosszú lejáratú kölcsönök viszont összességében már 79 százalékát adták a vállalati állománynak, szemben az egy évvel korábbi nem egészen 75-tel. Figyelemre méltó emellett, hogy a devizahitelek súlya is látványosan csökken a vállalatok hiteleinél: miközben 2020 novemberében a teljes portfóliónak még a 40 százalékát tartották nyilván idegen fizetőeszközben, addig a múlt év hasonló időszakában már csak 36,9 százalékát.
Faktoring: óriási a potenciálA pandémia alatt a kis- és középvállalkozások érzékelhetően nagyobb hangsúlyt fordítanak a likviditási helyzetük folyamatos fenntartására, ebben fontos szerepet kaphat a kereskedelmi faktoring – áll a BÁV Faktor közleményében. „Ha az európai uniós számokat vesszük alapul, a hazai faktorálás kiugróan nagy piaci növekedési lehetőség előtt áll. Ennek kiaknázásához azonban szükség van arra, hogy a faktorházak olyan innovációkkal álljanak elő, amelyekkel a szolgáltatás gyorsan, könnyen és ügyfélbarát módon elérhető” – hangsúlyozta Rátkai Tamás, a társaság vezérigazgatója. Hozzátette: a BÁV Faktornál már a teljes faktorálási folyamat online intézhető az újonnan bevezetett Flexibill elnevezésű fintechmegoldásnak köszönhetően. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.