Velünk marad az infláció és az átlagnál magasabb GDP-növekedés

Sok még a bizonytalanság makrogazdasági téren 2022-re vonatkozóan, de a VG által megkérdezett elemzők többnyire hasonló évet várnak, mint amilyen a tavalyi volt. Folytatódhat a kilábalás, és ha nem lesz újabb súlyos járványhullám, lassan magunk mögött tudhatjuk a pandémiát. 

„Az alapkamat jövőre 3 százalék fölé emelkedhet, az egyhetes betéti kamat szintje pedig a mostani 4 százalék fölé. 

Várakozásunk szerint a második-harmadik negyedévben érhet véget a kamatemelési ciklus. A két kamatszint különbsége egész évben fennmaradhat” – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. 

Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője is arra számít, hogy az elmúlt fél évben tapasztaltnál lassabb ütemben emelkedhetnek a jegybanki kamatok, a ciklus a második negyedévig tarthat. „Az alapkamat ekkorra 2,8 százalékig emelkedhet, de ennek az effektív szerepe kisebb. 

A tényleges gazdasági hatással járó egyhetes betét esetében ellenben a szigorítási ciklus 4,2 százalék körül állhat meg. Ugyanakkor a februári kamatdöntés lesz az irányadó a várható kamatpályát illetően” 

– tette hozzá. 

Az inflációval kapcsolatban mindkét elemző magas értéket vár az idén is. Az Equilornál 4,8 százalékos pénzromlásra számítanak, várakozásaik szerint egyrészt tovább nőhetnek az élelmiszer- és energiaárak, az ellátási lánc zavarai azonban enyhülhetnek. A Századvégnél úgy látják, hogy még ennél is magasabb infláció várható ebben az évben, a jelentős kockázati tényezők miatt 5,3 százalékra számítanak. „Ezek közül az év eleji átárazásokat kell kiemelni, több vállalat is csak év elején módosítja az árait, ebben jelentős befolyása lesz az inflációs várakozásoknak. Kérdéses, hogy ezt a jegybanki kommunikáció mennyire tudta horgonyozni” – vélekedett Molnár Dániel, aki a forint euróval szembeni alakulásával kapcsolatban elmondta: bár a kamatemeléseknek a forint árfolyamának erősödését kellene eredményeznie, de a bizonytalan gazdasági környezetben a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés ezt ellensúlyozza. „A kamatkülönbözet növekedésével és a gazdasági kilátások javulásával arra lehet számítani, hogy a forint kismértékben erősödik vagy legalábbis a jelenleg szintjén stabilizálódik” – húzta alá.  

Varga Zoltán szerint az euró-forint árfolyam nagyrészt a 365–375-ös sávban mozoghat. Véleménye szerint 

a folytatódó hazai kamatemelési ciklus a forinterősödés, a külső tényezők azonban – egyebek között a várható amerikai szigorítás – a forintgyengülés irányába mutatnak. Az amerikai jegybank lépéseire, várható kamatemelésére pedig különösen oda kell figyelni. 

„Ha a járványhelyzet nem siklatja ki a gazdaságot, három szigorító lépést hajthat végre a Fed ebben az évben. Az Európai Központi Bank esetében még nem számítunk érdemi szigorításra, az elsőként a második fél évben kerülhet szóba” – tette hozzá. 

Molnár Dániel szerint a monetáris politika terén idehaza az MNB továbbra is fenn szeretné tartani az egyhetes betét és az alapkamat közötti különbözetet, továbbra is az előbbi lesz az effektív ráta. Arra lehet számítani, hogy a jegybank tovább kívánja majd támogatni a zöldátmenetet, de előfordulhat, hogy csak makroprudenciális döntéseket hoz, hogy ez ne veszélyeztesse az infláció elleni lépések hatását.

A világgazdasági folyamatokkal kapcsolatban mindkét elemző az ellátási láncok alakulását tartja az egyik döntő tényezőnek. Varga Zoltán szerint a belső fogyasztás élénk maradhat az első fél évben, összességében 4,5 százalékos reál-GDP-növekedésre számít 2022-ben.

„A világgazdaság alapvetően tovább folytathatja a kilábalását, ám a növekedés lassulhat a növekvő bizonytalanság nyomán is. 

A járvány még nem ért véget, a megjelenő újabb variánsok miatt a korlátozások nem oldhatók fel mindenhol. Nem látható továbbá, hogy a kínálati nehézségek mikorra szűnnek meg” – összegezte Molnár Dániel, aki szerint ezek a problémák a magyar gazdaságra is nagy hatással vannak.