A hazai vállalatok termelékenysége még mindig fele a külföldiekének

Ötféle csapdahelyzetről beszélt a szombati gazdasági évadnyitón Orbán Viktor miniszterelnök. Ezek elkerülése elengedhetetlen, ha a növekedési pályán szeretnénk tartani Magyarországot. Az öt csapdahelyzet, a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről sorozatunk első cikkében írtunk, a második az exportáló nagyvállalatok dominanciájának csapdája, a harmadik a negatív profitegyenleg csapdája, a negyedik a dualitás csapdája, az ötödik pedig a vidék lemaradásának csapdája. Cikksorozatunk negyedik részében dualitás csapdáját vesszük górcső alá.

A vállalatok termelékenysége 2010 óta növekvő tendenciát mutat, mind a külföldi, mind a hazai irányítású vállalatoknál. Ugyanakkor a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké, a dualitás tehát csökken. Ez a hányados 2010 és 2016 között még 2,4-2,7 volt ma már 1,9-re mérik. Ez azt jelenti viszont, hogy a hazai irányítású vállalatok termelékenysége még mindig fele a külföldiekének. Vagyis ezen a téren is tapasztalhattunk jelentős javulást, de a rés még mindig elég nagy. 

A digitalizációnak és automatizációnak fel kell gyorsulnia a hazai vállalatoknál.  A haladó digitális üzleti megoldásokat használó kis- és középvállalkozások (kkv) aránya jelenleg az egyik legalacsonyabb Magyarországon (10 százalék) az Európai Uniós országokat vizsgálva (EU átlag 22 százalék). Miközben egyes fejlett Uniós országban (például Finnországban, Dániában vagy akár Olaszországban) a kis- és középvállalatok több mint harmada használ haladó üzleti megoldásokat, addig ez Lettországban, Romániában, Magyarországon és Bulgáriában 15 százalék alatt van. Továbbá az EU-ban mérsékelt innovátorok vagyunk. A GDP arányos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadás 1,6 százalék, míg az EU átlag 2,3 százalék. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hazai kkv szektor számára jelentős felzárkózási tartalék van a modern üzleti megoldások és K+F tekintetében. 

Fontos kihívás, hogy a koronavírus-válság miatt az értékláncok rövidülnek, a piaci közelség felértékelődik, amire a hazai vállalatoknak reagálnia kell. Nő majd a verseny, mivel kevesebb beszállítóra van szükség, például egy elektromos autók esetén. Ugyanakkor ezzel ellentétes folyamat, hogy az európai nagyobb cégek termelésüket „hazahozhatják”. A lokációs versenyben Magyarország jól szerepelhet.

A kkv-nak olyan ágazatokhoz kell kapcsolódni, ami a jövő nagy magyar iparágai: hadiipar, járműgyártás (közút és vasút), elektronikai ipar (akkumulátor), építőipari alapanyag-gyártás (bányászat), filmgyártás. A munka mellett a tőke intenzív termelés fog erősödni.