Beleremeghet a háborúba a magyar gazdaság

Ha széles körű szankciók lesznek Oroszország ellen, az a magyar–orosz kapcsolatokat is rosszul érintheti, de a közvetett hatások még súlyosabbak lehetnek – mondta a VG-nek Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője, azt követően, hogy a hetek óta fokozódó orosz–ukrán konfliktus békés megoldása ellehetetlenülni látszik, nyugat-európai vezető politikusok pedig ismét kilátásba helyezték az Oroszország elleni szankciók bevezetését.

A vörös vonalig ment el Putyin

Egyelőre nincs háború, de nagyon közel állnak hozzá a felek – foglalta össze a helyzetet Anton Bendarzsevszkij posztszovjet térség szakértő, a Danube Institute kutatási igazgatója a VG Podcastnak, aki szerint a helyzet pattanásig feszült, és bár várható volt, üzenetértéke van annak is, hogy pont most mondta ki a két szakadár térség függetlenségét az orosz elnök, miközben több éve tart az eredetileg a Krím-félsziget kapcsán kirobban konfliktus. Moszkva lépéskényszerbe hozta az európai vezetőket, hiszen az elmúlt napok fejleményeire valamit reagálniuk kell, ugyanakkor abban a helyzetben, amikor az Európában használt gáz csaknem fele Oroszországból érkezik, nehéz olyan szankciókat elképzelni, amelyek a Kremlt is meglepnék – hangsúlyozta a szakértő.

Moszkva elzárhatja a gázcsapokat

Demkó Attila szerint nemcsak a Moszkva elleni szankciók az érdekesek, de az arra adott orosz válasz is. Emlékeztetett rá, hogy 2014-ben és 2015-ben igazán Oroszország visszavágása okozott hatalmas károkat Európának. „Ha a helyzet eszkalálódik és leállnak a gázszállítások, akkor egész Európa nagy bajba kerülhet. Magyarország ugyan jobb helyzetben van a legtöbb európai országnál, de minket is súlyosan érintene” – hívta fel rá a figyelmet. Arra a kérdésre, hogy a magyar hosszú távú gázszerződést miképp befolyásolják a gazdasági szankciók, úgy vélekedett, Moszkva minden bizonnyal nem rúgja fel, mivel alapvető érdeke, hogy betartsa ezeket a szerződéseket, de azt is hozzátette, az már más kérdés, hogy a rövid távú szerződésekhez hogyan fog viszonyulni, amennyiben a helyzet tovább bonyolódik.

Magyarország kiáll Ukrajna területi épsége mellett

A magyar reakció sem maradt el a nap folyamán. Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Kabinet összehívását követően telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akit biztosított arról, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Benkő Tibor honvédelmi miniszter pedig bejelentette, hogy katonákat és haditechnikai eszközöket telepítenek át az ország keleti térségébe, hangsúlyozta, „meg kell akadályozni, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, és az ország területén manővereket hajtson végre.”

Megszenvedhetik a magyar cégek a válságot

Alapvetően sem Ukrajna, sem Oroszország nem tartozik legfontosabb külpiacaink közé: a válság előtti 2019-es adatok alapján importoldalon Oroszország a 9., Ukrajna a 17. helyen állt, míg az exportban 16., illetve 14. helyen. Eltérést mutat még, hogy míg Ukrajnával szemben külkereskedelmi többletünk, addig Oroszországgal szemben külkereskedelmi hiányunk volt – mutatott rá Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Utóbbi adat kapcsán megjegyezte, ez elsősorban az energiatermékek importjára vezethető vissza, amely viszont a tavalyi év óta már Szerbián keresztül érkezik, így azt a konfliktus nem érinti. Hozzátette: negatív hatás inkább egyes részpiacokon érezhető, főleg azon vállalatok esetében, amelyeknek kiterjedt érintettsége van egyik vagy másik országban, mint például az OTP-nek vagy a Richternek. Molnár Dániel úgy véli, emellett az idénymunkák idején jelentkezhetnek nehézségek a magyar gazdaságban, ha Ukrajnában sorozás kezdődik.

Sorsdöntő hetek jönnek

Arról, hogy a következő hetekben mi várható, Demkó Attila elmondta: azzal, hogy az orosz katonai erők az ukrán határt 2014 után újra nyíltan megsértették, átléptek egy vörös vonalat, de szerinte ez még mindig nem a totális háború. Az amerikaiak pedig meg fogják fontolni, hogy meddig menjenek el a szankciókkal. „Ha elmennek ők is a falig, és széles körű szankciós rezsimet vezetnek be, akkor Oroszországot mi fogja még vissza, hogy teljes támadást hajtson végre?” – vetette fel a szakértő. Ezzel együtt jelezte, hogy nem csak Biden–Putyin, illetve Blinken–Lavrov szintjén megy az egyeztetés a nagyhatalmak között, a háttércsatornákon ugyanúgy beszélnek egymással a felek, ami sokszor fontosabb, mint a csúcsdiplomácia. Az elkövetkező hetekben pedig ki fog derülni, hogy mindez mire volt elég, ugyanis ha március közepéig nincs átfogó orosz támadás, akkor feltehetően őszig már nem lesz, például azért sem, mert az oroszok gázzsarolási potenciálja is kisebb lesz a meleg idő bekövetkeztével. Bár ehhez a szakértő hozzátette, hogy ebből se lehet kiindulni, mivel a mostani is egy olyan váratlan lépés volt, amelyre senki nem számított, még az amerikaiak sem. Az Egyesült Államok által felvázolt forgatókönyv korábban az volt, hogy Kijev felől mennek be az oroszok, ehelyett végül a szeparatista tagköztársaságokba vonultak be, azokat ismerték el. Bendarzsevszkij annyit tett hozzá, ha válasz nélkül marad a két szakadár területre történő bevonulás, és azok függetlenségének deklarálása, akkor Putyin újabb konkrét lépéseket tehet, ebben az esetben egy Harkov-környéki támadást sem lehet már kizárni.