Döntött a magyar és lengyel keresetről az Európai Bíróság

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Bíróság 27 bírója elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, tehát véleményük szerint megfelel az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyeket a jogállamisági elvek megsértésével vádolnak.

A tagállamok 2020 végén döntöttek arról, hogy a jogállamiság megsértésére hivatkozva meg lehet vonni az Európai Unió támogatását, esetleg felfüggeszteni vagy csökkenteni azt, emiatt a magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, amely teljes tanácsban hozta meg az ítéletet, ami jól példázza az ügy jelentőségét. 

A bíróság szerdai közleménye szerint a testület teljes ülése elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket. Tájékoztatásuk szerint ez a mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.

A bíróság először is a rendelet jogalapját illetően kimondja, hogy a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll. A rendelet alapján hozható intézkedések továbbá kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függnek össze, és az intézkedések mindegyike az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak a jogállamisági elvek megsértése, illetve annak kockázata által az uniós költségvetésre gyakorolt hatás függvényében történő mérséklésére irányul. A bíróság szerint következésképpen a rendelet az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

Az bírók szerint az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése. Ezek megsértése ugyanis többek között azzal a következménnyel járhat, hogy megszűnik a biztosíték arra, hogy az uniós költségvetésből fedezett kiadások megfelelnek az uniós jog által előírt valamennyi finanszírozási feltételnek, és teljesítik így az unió által az ilyen kiadások finanszírozása során elérni kívánt célokat.

A bíróság azt is megállapította hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az EUSZ 7. cikk szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az unióra ruházott hatáskörök korlátait.

Az ítélet szerint a Magyarország és Lengyelország által a jogbiztonság elvének különösen amiatt történő megsértésére alapított érvvel kapcsolatban, hogy 

a rendelet nem határozza meg a „jogállamiság” fogalmát, illetve elveit, a bíróság hangsúlyozza, hogy a rendeletben szereplő, a jogállamiság fogalmi elemeinek tekinthető elveket az ítélkezési gyakorlatában részletesen kifejtette, azok a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek, továbbá a „jogállamiság” olyan fogalmából következnek, amelyben a tagállamok osztoznak, és amelyet a saját alkotmányos hagyományaikból eredő közös értékként fogadnak el. 

Következésképpen a bíróság úgy ítéli meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket. A fentiekből következően a bíróság teljes egészében elutasította Magyarország és Lengyelország kereseteit.

Politikai ítéletet hozott az Európai Unió bírósága

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítéletet hozott az Európai Unió bírósága Magyarországot érintően a gyermekvédelmi törvény miatt. Varga Judit a Facebook-oldalán szerdán közzétett bejegyzésében arra reagált, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket. 

A miniszter azt írta, a döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. 

Hozzátette, „az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket”. „Brüsszel nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét” – fogalmazott Varga Judit. 

Intervenciós kísérletsorozat

Az Európai Bizottság (EB) folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében különböző, jogi köntösbe bújtatott jelentések hasábjain marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló országokat – reagált az ítéletre a Századvég Alapítvány. Mint írták, a Sargentini-jelentés és az elmúlt két évben napvilágot látott jogállamisági országriportok tapasztalatai alapján az idei jelentéstől sem várható, hogy pozitív képet fessen a demokrácia állapotáról hazánkban, ehelyett vélelmezhetően a Soros György által finanszírozott NGO-k mecénásuk által tollba mondott véleményét fogja visszatükrözni, megfelelve a brüsszeli balliberális narratívának.