Minden esély megvan arra, hogy az idén a vártnál nagyobb mértékben csökkenjen a GDP-arányos államadósság, az 5 százalék fölötti növekedés és a 7-8 százalékos infláció hatására akár a bruttó hazai termék 74 százaléka alá is benézhet a hazai adósságszint – mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Emlékeztetett, már tavaly is a várakozásoknál jobban mérséklődött az államadósság, a költségvetési törvény eredetileg 79,9 százalékkal számolt, s december végén 78,2 százalékon állt mutató. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a fiskális konszolidáció még el sem kezdődött, a 2020-as 8 százalék után tavaly alig mérséklődött a büdzsé hiánya
Azóta viszont megtörtént a fordulat, miután Varga Mihály bejelentette, hogy Pénzügyminisztérium az idei költségvetésben 755 milliárd forint zárolást rendelt el, és a tervezett 5,9 százalékról 4,9 százalékos deficitre módosította a hiánycélt.
Nagyon nagy a bizonytalanság, nehéz megmondani, hogy a költségvetés az idén milyen helyzettel szembesül, egy elhúzódó orosz–ukrán konfliktus miatt felrobbanó energiaárak hatalmas terhet rakhatnak a büdzsére
– árnyalta némileg a képet a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
A szakember a költségvetést érintő kockázatok közé sorolta, hogy a háborús helyzet eszkalálódása esetén akár 500 milliárdot, a GDP 1 százalékát is kiteheti a büdzsében a rezsicsökkentés fenntartása, mivel a lakosságnak ugyan nem jelentenek pluszterhet a növekvő energiaárak, az állami érdekeltségű energiaszolgáltatók azonban továbbra is piaci áron szerzik be, az ő veszteségeiket pedig a költségvetésből kell fedezni. Ennek ellenére az elemző úgy látja, hogy tartható az idei hiánycél.
Alapforgatókönyvünkben 5,5 százalékos hiánnyal és 1,5 százalékpontos adósságcsökkentéssel számolunk, de benne van a pakliban, hogy ennél is dinamikusabb legyen az adósság leépítése
– tette hozzá, jelezve, mivel magasabb a növekedés és gyorsul az infláció, nem elképzelhetetlen, hogy akár a 75 százalék alá benézzen 2022 végére az adósságszint. A kormány azonban pesszimistább ennél, a 2022-es költségvetést még 79,3 százalékos adósságrátával tervezte, de még a tavaly decemberi zárolás után is csak 77 százalékra módosította idei célkitűzését.
Az adósság lefaragását nemcsak a hiánynak a vártnál nagyobb csökkentése, hanem a növekedés is segítheti, amely a kormány előrejelzése szerint az 5,9 százalékot is elérheti a tavalyi 7,1 százalék után.
A nominális GDP-t pedig még az infláció is feljebb tornázhatja. Összegszerűen 56 ezermilliárd forintra emelkedhet az idén a bruttó hazai termék, de erőteljesebb növekedés esetén még ennél is kedvezőbb lehet. Ha minden jól alakul, akkor a következő években éves szinten másfél százalékkal csökkenhet az adósság, amivel Németh Dávid szerint 2025-re már ismét 70 százalék alá süllyedhet a mértéke. Arra már Virovácz Péter mutatott rá, hogy ezek a forgatókönyvek még az orosz–ukrán háború kitörése előtt készültek, a konfliktus elhúzódásával azonban olyan gazdasági károk keletkezhetnek, amelyek a magyar növekedést is akár 1-2 százalékkal visszafoghatják. Ebben az esetben az adósságpálya is újfent módosulhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.