Egy jó burkoló vagy szobafestő akár 500-600 ezer forintot is megkeres havonta
– erősítette meg a VG-nek egy hidegburkolásban jártas, budapesti székhelyű építőipari vállalkozó. Lapunk annak járt utána, hogy mi igaz abból a hírből, amely szerint ma már félmillió forintot is tisztán hazavihetnek a szakmunkások.
Megtudtuk, a munkaerőhiány miatt egyre kevésbé érezhető a fizetések közötti különbség a vidék–főváros viszonylatban, ma már Budapesten kívül is egyre nehezebb olyan szakembert találni, aki lényegesen olcsóbban dolgozna. Beszéltünk olyan vállalkozóval, aki ugyan fővárosi székhellyel rendelkezik, de néhány éve leköltözött a Velencei-tó mellé, és a környéken vállal munkát. Ő arról számolt be, hogy pesti árakkal dolgoznak, sőt egyes munkákért akár többet is elkérhetnek.
Ugyanakkor hiába a versenyképes bérezés, a VG-nek nyilatkozó, egyedül dolgozó vállalkozó szerint rengeteg a megbízhatatlan szakember az ágazatban, emiatt egyre gyakoribb, hogy a rátermettebbek maguk végzik el szinte a teljes felújítást, kezdve a villanyszereléstől a burkolási munkálatokon át a szobafestésig. Ez viszont azzal jár, hogy jelentős rezsiköltségek terhelik, de még ezzel együtt is úgy számol, hogy havonta 500-600 ezer forintot megkereshet tisztán. Ehhez azonban az is kell, hogy folyamatosan, akár hétvégéken is dolgozzon. Ilyenkor nem a fizikai munkavégzés, hanem a tervezés tölti ki az ideje nagy részét.
Azt viszont a VG által megszólaltatott vállalkozók eltérően látják, hogy mennyire van még jelen a feketefoglalkoztatás az építőiparban.
Egyikük szerint még mindig az a jellemző, hogy minimálbérre vagy valamilyen alacsony keresetre jelentik be az alkalmazottakat, aztán a többit zsebbe kapják, tehát az említett félmilliós fizetések valójában nem a bejelentetett munkabérek. Mint elmondta, „senki nem vállalja be, hogy foglalkoztat egy burkolót, ami neki 1,2 millió forintba kerül, hogy ebből a burkoló végül 600-700 ezret kapjon meg. Ennyit egyszerűen nem termel ki”. Másrészről – erre már egy szobafestéssel foglalkozó vállalkozó hívta fel a figyelmet – a különböző támogatások – mint a csok vagy az otthonfelújítási támogatás – miatt egyre kevésbé gyakori a feketefoglalkoztatás, az elvégzett munkákról ugyanis számlát kell adni. Abban viszont egyetértettek, hogy a katások esetében sokkal egyszerűbb a helyzet, ott nem éri meg kockáztatni.
Mindenhol szakmunkáshiány van, szinte már nincs olyan szakma, amely ne küzdene ezzel a problémával
– magyarázta a VG-nek Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke a bérrobbanás okait, és emlékeztetett, hogy a 2008-as válság után, amikor az építőipar jelentősen visszaesett, rengetegen hagyták el a szektort vagy mentek át multicégekhez, ahol a munkakörülmények is jóval kedvezőbbek voltak. „Azt látjuk, hogy a külföldi csábítóerő és a szakmunkáshiány hatására az építőiparban folyamatosan mennek fel a fizetések, emiatt ma már nem a minimálbér vagy a szakmunkásbér-minimum dominál” – ismerte el az Iposz elnöke.
Hozzátette: attól függően, hogy az építőipar melyik szakmájáról van szó, 400-500 ezer forintot tisztán hazavihetnek a dolgozók.
Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy vidéken még mindig alacsonyabbak a keresetek, szerinte másfél-kétszeres különbségek is vannak, de mint mondta, a Balatonnál is ennyivel nagyobb bérekkel találkozni. Úgy látja, hogy a magasabb fizetés miatt az országon belül is egyre többen ingáznak, ennek következtében a keleti megyékben is sokat javult a bérhelyzet. De nem csak a szak-, a segédmunkások fizetése is bőven meghaladja a garantált bérminimumot, ma már napi 10 ezer forint alatt senki nem megy el dolgozni – emelte ki Németh László.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.